Baunok-gyilkosság: tanút és szakértőket hallgattak meg
Az ügyészség M. Bélát és testvérét, Tibort, valamint H. Szabolcsot vádolja azzal, hogy 2011. november 17-én elrabolta és Újszász külterületén megölte a szolnoki Baunok István vállalkozót és annak gyermekorvos feleségét.
A Pongrácz Zsolt bíró vezette büntetőtanács az igazságügyi orvos szakértők meghallgatása és a vizsgálatok során készült felvételek megtekintése idejére zárt tárgyalást rendelt el, kegyeleti okokra hivatkozva.
Ezt követően a Baunok István számláját vezető pénzintézet mobil bankárát hallgatta meg tanúként a törvényszék. A férfi vallomásában elmondta: az elhunyt vállalkozó megbízható, jó anyagi körülményekkel rendelkező ügyfél volt. Hozzátette, először nem tűnt neki furcsának, amikor a vállalkozó telefonon 60 millió forint átutalását kérte, csupán az merült fel benne, ügyfele nem másik pénzintézethez szeretné-e átvinni az összeget. A telefonbeszélgetés során azonban tisztázódott: a pénzt egy munka előlegeként kellene Baunok Istvánnak kifizetnie.
A tranzakció azért hiúsult meg, mert az üzletember először rossz kódot adott meg. Ezt követően pedig a négylépcsős ellenőrzés közben már hiába közölte a helyes számsort is, az átutalást a bank biztonsági okokból megtagadta.
A vádirat szerint a három vádlott az anyagi gondjainak megoldását abban látta, hogy az elsőrendű vádlott által ismert és jómódúnak tartott szolnoki vállalkozótól több millió forintot szerez. 2011. november 17-én a 60 éves Baunok Istvánt felkeresték a házában, és egy riasztópisztollyal megfenyegetve 60 millió forintot követeltek tőle. Miután a sértettnek ennyi készpénze nem volt otthon, az összeget interneten akarták átutaltatni az egyik vádlott feleségének bankszámlájára. Baunok István azonban kiszaladt az épületből, segítségért kiabált, meghiúsítva a pénzszerzésnek ezt a módját.
A vádlottak a vállalkozót visszavitték a házba, majd 61 éves feleségével együtt - valamint a házaspár két gépkocsiját - Újszász külterületére vitték.
A település határában telefonon többször megpróbálták a pénzösszeget átutaltatni Baunok Istvánnal, de mivel a sértett nem tudta a teljes kódot közölni, a bank visszautasította a kért tranzakciót. Ekkor a vádlottak úgy döntöttek, hogy a sértettek nem maradhatnak életben, mert a rendőrséghez fordulnának. A kezüket és a lábukat összekötötték, a szemüket és szájukat leragasztották, majd egy használaton kívüli kúthoz szállították őket. A kútnál az asszonyt a fején bántalmazták, emiatt a nő szája vérrel telt meg, amelyet a ragasztás miatt nem tudott kiköpni, és vérbelehelés következtében rövid idő alatt meghalt. Testét összekötötték a férjéével, majd mindkettőjüket belelökték egy kútba, ahol Baunok István megfulladt.
A korábbi tárgyalásokon az elsőrendű vádlott nem tett vallomást. Nyomozati vallomásai szerint M. Béla ismerte Baunok Istvánt, miután többször dolgozott nála kőművesként. Azt állította: a gyilkosság napján nem találkozott vele, autójával több helyen járt munkát keresni.
A másodrendű vádlott, M. Tibor élt a vallomástétel lehetősével, de tagadta, hogy anyagi gondjai lettek volna. Állítása szerint ő az első- és a harmadrendű vádlott viselkedéséből, illetve a sajtóban megjelent hírekből jött rá arra, mi is történhetett a Baunok házaspárral. Attól tartott, hogy az elkövetéskor használt gépkocsi miatt - miután az a nevén volt - ő is bajba keveredhet, így társaival együtt bujkált.
A harmadrendű vádlott, H. Szabolcs azt vallotta, a bűncselekményben részt vett, de a gyilkosságnál nem volt jelen, csak a közelben tartózkodott.
A per következő tárgyalását újabb tanúk és a szakértők folytatólagos meghallgatásával június 28-án tartják a Szolnoki Törvényszéken.