Az elnökségének első nagyszabású humanitárius katasztrófájával szembesülő Obama első lépésként 100 millió dolláros segélyt ígért Haitinak, és példátlan méretű segélyerőfeszítésekre adott utasítást, annak ellenére, hogy ez nagy terhet rak a válság miatt amúgy is feszített amerikai költségvetésre és a két háborúban is lekötött fegyveres erőkre.

Hillary Clinton külügyminiszter a Fox News televíziós csatornának azt mondta: "... az Egyesült Államok (Haitin) megpróbálja biztosítani a hatalmat, helyreállítani a kormányzást és hozzálátni ahhoz, amit egy kormánynak kell általában tennie az újjáépítéshez".

Tanulva a Katrina hurrikán katasztrófája után George Bush akkori elnöknek felrótt késlekedésből, a Fehér Ház minden erővel azon van, hogy intenzív szerepet vállaljon a 7-es erősségű keddi haiti földrengés következményeinek felszámolásában, s csütörtökön is óráról órára tette közzé ezzel kapcsolatos lépéseit.

"Nem bocsátanám meg magamnak, ha nem tennénk meg minden tőlünk telhetőt ebben a tragikus helyzetben" - jelentette ki Obama az ügyben két napon belül közzétett immár harmadik nyilatkozatában.

5500 katonát is küldenek

Az elnök bejelentette, hogy az amerikai segítség első hulláma már a helyszínre érkezett két kutató-mentő csapattal, a parti őrségnek a port-au-prince-i kikötőbe vezényelt hajóival, a hadsereg Déli Parancsnokságának emberei pedig már átvették a haiti főváros repülőterének irányítását, a segélyként érkező szállítmányok fogadását, valamint sérülteket szállítanak el a helyszínről. A segítségül küldött erők fő csoportja azonban még úton van Haiti felé összesen hat hadihajóval, rajtuk a szárazföldi hadsereg és a tengerészgyalogság 5500 katonájával.

A bírálatok megelőzésére washingtoni illetékesek türelmet kértek, hivatkozva a szükséges előkészületekre, valamint a földrengés által tönkretett haiti távközlésre és infrastruktúrára. Obama elismerte, hogy még hosszú órákat. "számos esetben pedig még napokat vesz majd igénybe" a haitira vezényelt amerikai kontingens odaérkezése, s a segítség "egyik része sem fog elég gyorsnak tűnni azok számára, akiknek szerettei vannak a romok alatt, az utcán alszanak, vagy nem tudják mivel táplálni a gyermekeiket".

Egy katasztrófamentési célra is kiválóan alkalmas amerikai repülőgép-hordozó várhatóan még pénteken a katasztrófa sújtotta Haiti partjaihoz ér. Az atommeghajtású Carl Vinsonról helikopterekkel szállítják majd a segélyt a szigetország lakosainak - közölte pénteken a tengerészgyalogság szóvivője. A kórházzal és víztisztító berendezéssel felszerelt hadihajó jelenléte Haiti közelében azért is fontos, mert a port-au-prince-i repülőtér csütörtökön már nem volt képes megbirkózni az érkező segély- és sebesültszállító légi járművek hatalmas forgalmával. A Carl Vinsonról naponta 15 ezer hektoliter ivóvizet tudnak szállítani.

Tisztségviselők is mennek

A Fehér Ház egyik név nélkül nyilatkozó munkatársa Washingtonban elmondta: az elnök amerikai (közigazgatási) tisztségviselőket küldött Port-au-Prince-be, hogy a lehető legnagyobb mértékben együttműködjenek a haiti kormánnyal. Hillary Clinton külügyminiszter kabinetfőnöke, Cheryl Mills ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem akarják átvenni Haiti kormányzását, vagy megingatni René Préval elnök helyzetét.

Tisztségviselők azt mondták, hogy - túl a haladéktalan segítségnyújtáson - az egyik legfőbb céljuk a földrengésben jelentős veszteségeket szenvedett haiti ENSZ-misszió parancsnokságának megerősítése.

Arisitide hazatérne

Közben a dél-afrikai száműzetésben élő Jean-Bertrand Aristide volt haiti elnök közölte: kész visszatérni földrengés sújtotta hazájába, hogy segítsen a helyreállításban. A volt elnök nem mondta, mikor térne vissza, de hangoztatta, hogy bármikor kész erre. Mint mondta, "barátai szerte a világon" készségesen megszerveznék utazását. A repülőgéppel segélyszállítmányt is vinnének - tette hozzá.

Rövid nyilatkozata után az exelnök nem válaszolt újságírói kérdésekre. A sajtótájékoztatóra őt elkísérő dél-afrikai külügyminisztériumi tisztségviselő annyi mondott, hogy nem tudnak konkrét hazatérési terveiről.

Haitin több évtizednyi diktatúra után Aristide lett 1990-ben az ország első választott elnöke, de néhány hónap múltán a hadsereg elűzte a hatalomból. 2000-ben ismét elnökké választották, de 2004-ben külföldi száműzetésbe kényszerült.