Egucsi Eri és munkatársai évtizedek óta azzal foglalkoznak, hogy 40–79 éves egészséges japánok életmódját, életvitelét tanulmányozzák. A kutatók 1988–1990 között csaknem 25 ezer nőt és 19 ezer férfit vontak be vizsgálatukba, és egészségük alakulását csaknem tizenhét éven keresztül követték.

Az önként jelentkezők életmódját pontozták, majd a 17. év végén összesítették. Egy-egy pontot kapott mindenki, aki nem dohányzott, legfeljebb egy-két pohár bornak megfelelő alkoholt fogyasztott, minden nap legalább egyszer evett gyümölcsöt, illetve halat, csaknem naponta ivott vagy evett valamilyen tejterméket, hetenként legalább ötször mozgott, gyalogolt vagy egyéb testgyakorlást végzett minimum egy óráig, testtömegindexe 21–25 között volt, vagyis nem volt sem kövér, sem sovány és átlag 5,5-7,5 órát aludt.

Azok bizonyultak a legegészségesebbnek a vizsgált alanyok közül, akik a legtöbb pontot szedték össze az előbbi életmód megtartása alapján. A nők csoportjában átlag 45 százalékkal éltek tovább és egészségesebben szív- és érbetegség szempontjából a nyolc ponttal rendelkezők a legalacsonyabb pontszámúakhoz képest, a férfiak körében a különbség még erőteljesebb, 52 százalék volt – írták a szakemberek az European Heart Journal szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.

Jelenleg a japánok életkilátása 83 év. Két másik szakértő, Andrew Mente és Salim Yusuf a folyóiratban írt cikkében rámutatott arra, hogy a II. világháború után Japán rendkívüli gazdasági növekedése következtében sokat átvett az amerikanizált életstílusból. Ennek ellenére a szigetország lakói körében az infarktus halálozási aránya továbbra is lényegesen alacsonyabb maradt, mint az Egyesült Államok lakói esetében. Az Egyesült Államokba emigrált japánok szívbetegség okozta halálozása viszont évek alatt a többszörösére emelkedett. Ezt a szakértők egyértelműen a nyugati életvitel következményének tartják.