Aggasztóan nőtt a sikeres karriert befutó, súlyos pszichopátiás tüneteket mutató emberek aránya a társadalomban. Egy friss kutatás meglepő eredménye szerint a csúcsmenedzserek körében ez az arány ötből egy, azaz egy nagyobb vállalatnál több olyan vezető is előfordulhat, aki kóros hazudozó, akiből hiányzik az empátia készsége, sem megbánást, sem bűntudatot nem érez, ellenben nagyon lehengerlő és határozott a fellépése.

Az ilyen ember hajlamos illegális vagy etikátlan eszközökhöz nyúlni annak érdekében, hogy versenyelőnybe kerüljön, és még csak nem is bántja a dolog. Az ilyen vezetők képesek jelenlétükkel és módszereikkel megmérgezni egy egész szervezetet azáltal, hogy másokat eltaposnak, kiiktatnak, viselkedési mintáik ráadásul másolódnak, hiszen a többi ambiciózus munkavállaló azt látja, hogy így lehet előre jutni.

A pszichopátiás vonások gyakoriságát az üzleti életben az ausztráliai Bond Egyetem és a San Diegó-i Egyetem kutatói vizsgálták meg, s az eredmények őket is meglepték. A kutatók az ellátásilánc-menedzsment ágazat 261 vállalati szakemberét elemezték és arra jutottak, hogy 21 százalékuk, azaz megközelítőleg ötödük „klinikailag jelentős mértékű pszichopátiás vonásokat mutattak."

Az eredményeket ma mutatták be az Ausztrál Pszichológiai Társaság melbourne-i kongresszusán - írja a Daily Mail.

A teljes társadalomra kivetítve a klinikai értelemben vett pszichopaták (vagy ahogy a pszichiátria manapság hívja: antiszociális vagy disszociális személyiségzavarral küzdők) aránya százból egy.

Kevin Dutton angol pszichológus idén tavasszal publikált kutatási eredményei alapján már az is tudható, hogy az ilyen személyiségzavarral bíró emberek legnagyobb arányban a vállalatvezetők, ügyvédek, médiaszemélyiségek, értékesítők, sebészek, rendőrök, újságírók, egyházi munkások, séfek és köztisztviselők között keresendők.

A pszichopata szó manapság már csak a közbeszédben él, a pszichiátriában hivatalosan 1980-ig használták a pszichopátia, és az ebből származtatott pszichopata szót. Az ilyen gyűjtőnév alá tartozó személyiségzavarok oka a tudomány mai állása főleg genetikai, és csak kisebb mértékben járulnak hozzá környezeti tényezők.