A most véget ért nyár az 1901 óta rögzített adatsorban a harmadik legmelegebbnek bizonyult, a forró, aszályos időszakokat pedig „heves események” zárták le, amelyek felhőszakadásokkal, helyenként jégesővel és erős szelekkel jártak.

Idén nyáron öt hőhullámos időszak volt, ebből a júniusi és az augusztus végi másodfokú hőségriasztást eredményezett, a további három pedig a legkomolyabb, harmadfokú riasztást. Az első hőhullám június 11–15. között volt, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 25 Celsius-fokot, majd a július 4–8., július 17–24. és augusztus 7–17. időszakokban 27 foknál is melegebb volt. Utóbbiak nyomán az országos tiszti főorvos hőségriadót rendelt el. Augusztus 27-től a napi középhőmérséklet ismét 25 fok fölött alakult.

A komoly hőhullámos napok – amikor a napi középhőmérséklet tartósan, legalább három napig meghaladja a 27 fokot – száma több mint három hetet tett ki: 23 ilyen nap volt az idén, ennél csupán 2012-ben volt (eggyel) több. Országos átlagban 41 hőségnapot – legalább 30 fokos középhőmérséklet – éltünk át. Ez 19 nappal haladja meg az 1981–2010-es normál értéket. Ezenfelül az említett időszak alapján szokásosnak nevezhető két forró – amikor a napi maximum 35 fok, vagy annál magasabb – nappal szemben idén országosan 13 ilyen nap volt. A legmagasabb hőmérsékletet ezen a nyáron augusztus 12-én Budakalászon mérték, 39,6 fokot. A nyár legalacsonyabb hőmérsékletét, 3,1 fokot július 11-én, Zabaron rögzítették.

A budapesti leghosszabb hőhullám 1992 nyarához köthető, ekkor 11 egymást követő nap volt 35 foknál melegebb. Az idei 10 napos augusztusban megközelítette ezt. Az állóvizek hőmérséklete is szokatlanul magas volt a hosszan tartó hőség miatt: augusztus 10-én Siófoknál 29 fokos volt a Balaton.

Budapesten rekordszámú trópusi éjszakát is át kellett vészelni. A fővárosban összesen majdnem egy hónapot tett ki, amikor a levegő nem hűlt 20 fok alá. Ez a legmagasabb érték 1901-óta.

A nyári középhőmérséklet 22,1 fok volt, 2 fokkal magasabb a szokásosnál. Különösen magasak voltak a napi maximumok, 2,6 fokkal haladták meg országos átlagban az 1981–2010-es időszak méréseit. Így az előzetes adatok alapján a most zárult nyár a harmadik legmelegebbnek bizonyult 1901 óta.

A meteorológiai szolgálat szerint az ősz az átlagosnál melegebb lesz, szeptember és október kissé szárazabb, a november átlagosan csapadékos. Ebben az időszakban a hirtelen felhőszakadások – mint amiket a nyár során tapasztalni lehetett – nagyon ritkák, inkább „kezelhető” esőzések a jellemzőbbek.

A havi középhőmérséklet szeptemberben 15-16, novemberben 4 fok körül alakul. Az Országos Meteorológiai Szolgálat ugyanakkor megjegyezte: az évszak végén „bármilyen halmazállapotú csapadék belefér”.