Az ünnepségen Tarlós István főpolgármester felidézte, hogy a városatyák 1906 körül illesztették be először a költségvetésbe gyermekjátszóterek létesítését, a tervezett tizenháromból a világháború kitörése miatt viszont csak három épült meg. A főpolgármester kitért a XX. század betonalapzatú, csupa fémből és műanyagból készült játékokkal felszerelt játszótereire is. Mint mondta, a mai követelményeket nézve "kis túlzással nehezen érthető, hogyan élhették ép bőrrel túl gyermekeink a 70-es, 80-as éveket".

A városvezető a margitszigeti játszótér fontos jellemzőinek nevezte az oktató, nevelő szándékú játékokat, berendezési tárgyakat. Hangsúlyozta, hogy "a környezettudatos városi életformára nevelést nem lehet elég korán kezdeni, és sosem késő elkezdeni".

Karin Olofsdotter, Svédország budapesti nagykövete arról számolt be: a játszótér megépítése egy nagyobb projekt, a Green Sweden 2011 része, amely a svéd fenntartható megoldások magyarországi meghonosításáról szól.

A diplomata elmondása szerint a játszóteret környezetbarát anyagokból, környezetbarát módszerekkel építették. Az erről szóló információs táblákon feltüntették az adott anyagok eredetét, történetét, lebomlási folyamatát, így a téren a felnőttek is sok újdonságot tanulhatnak - magyarázta a nagykövet.

Az ökojátszótér építése a budapesti svéd nagykövetség, a svéd kereskedelmi kirendeltség, valamint hét svéd vállalat partnerségével létrehozott programsorozat egyik állomása, amelyet a fővárosi önkormányzattal, a Green City Tanáccsal, valamint a Környezeti Nevelési Egyesülettel együttműködve valósítottak meg.

Az ökojátszótér a Margitsziget északi részén, az Árpád híd és a parkoló közötti területen kapott helyet. A projekthez a svéd kereskedelmi kirendeltség 10 millió forint értékben ajándékozott játszótéri eszközöket, a főváros nettó 22 millió forinttal járult hozzá a kivitelezéshez.