Peter Rothwell kutatásvezető, az Oxfordi Egyetem munkatársa csoportjával régóta gyűjti a témában készült tanulmányok adatait. Ezek alapján korábban úgy vélték, hogy az aszpirin védőhatásának kialakulásához tízévi szedés szükséges.

Mostani elemzésükben azonban arra jutottak, hogy már háromévnyi aszpirinszedés is jelentős előnyt nyújt a rák elleni védelemben, ráadásul a meglévő daganat áttétképzését is gátolhatja a szer – adta hírül BBC.

A szívbetegségek megelőzésére sokan szednek hosszú éveken, akár évtizedeken át kis dózisú (75-300 milligramm) aszpirint. Az ő körükből kerültek ki annak az 51 tanulmánynak a résztvevői (összesen 77 ezer páciens), akik adatainak metaelemzését végezték az oxfordi kutatók.

Már háromévnyi aszpirinszedést követően mintegy negyedével csökkent a hatóanyagot szedők között a rákkockázat, 9 rákos eset fordult elő évente ezer emberből, míg a placebót szedők körében évi 12 ezrelék volt a rákgyakoriság.

Az aszpirint szedők körében öt éven belül 15 százalékkal kisebb volt a rák miatti halálozás is, azok között pedig, akik ennél tovább szedték a szert, 37 százalékkal ritkábban fordult elő daganatos betegség miatti halálozás.

Kis adag aszpirin mellett jóval ritkábban képződött áttét is, különösen a béldaganatok esetében, ezeknél akár felére is csökkent a metasztázisok előfordulási aránya.

A The Lancet című orvosi folyóiratban ismertetett tanulmány szerzői ugyanakkor jogosként ismerik el azt a kritikát, hogy az elemzéshez felhasznált tanulmányokban a legtöbb esetben 75 milligrammnál jóval nagyobb volt a naponta szedett aszpirin mennyisége, néhány nagyméretű amerikai tanulmányt pedig nem vontak be az elemzésbe.

Rothwell hangsúlyozta, hogy a legfontosabb, amit a legtöbb ember megtehet a rák ellen, ha nem dohányzik, rendszeres edz, és egészséges étrendet követ. Mindezek után az aszpirin kismértékben tovább csökkentheti a rákkockázatot, azoknál pedig, akik családjában előfordult például vastagbélrák, a szer belső vérzésekkel kapcsolatos kockázata mellett is javasolható szedése.