Egyházi Nikolett, az E.ON Zrt. szóvivője az MTI munkatársának a helyszínen elmondta: a razzia a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisváros büdi településrészének tizenegy utcáját érintette, s az ellenőrzés során 44 olyan házat találtak, ahová az utcai hálózatra akasztott kábelekkel illegálisan vezették be az elektromos áramot a lakók, míg négy esetben a mérőórát manipulálták.

A cég szakemberei a vezetékrendszerről eltávolították az illegális csatlakozásokat, míg az áramtolvajok ellen a rendőrség lopás miatt indított eljárást.

A szóvivő elmondta, hogy az áramlopások miatt a tiszavasvári városrészben gyakori az üzemzavar, mert a 250 kilowatt teljesítményű transzformátor-állomásnak 400-500 kilowattos teljesítményt kellene szolgáltatnia. A biztonsági rendszer a túlfogyasztás következtében rendszeresen kikapcsol, s ilyenkor a 82 szerződött, a szolgáltatásért fizető partner otthonában sincs áram.

Kitért arra is, hogy az áramtolvajok évente mintegy 10 milliárd forintos kárt okoznak a cégnek, s különösen az ország keleti térségben - ahol a legtöbb halmozottan hátrányos helyzetű ember él - gyakoriak az illegális áramvételezések.

Tiszavasváriban - tette hozzá - ezentúl mindennapos, akár többszöri ellenőrzést is tartanak a rendőrséggel és az önkormányzattal közösen, illetve tervezik, hogy olyan utcai elektromost hálózatot építenek ki a nyáron, amely megakadályozza az úgynevezett kábel-ráakasztásos áramlopást.

Az illegális áramvételezők közül Balogh Lászlóné a nagy szegénységgel magyarázta tettét az MTI-nek, mondván: havonta 25 ezer forint szociális segélyből tengődik, amelyből féloldali bénulást okozó agyvérzésére szedett gyógyszereire is alig telik.

"Nincs munka, ez a legnagyobb baj" - mondta a 61 éves Kovács Andor, hangsúlyozva, hogy az ő korosztálya tagjainak volt utoljára "rendes állása". Ő például a volt tiszavasvári Alkaloida gyárból ment nyugdíjba, s a havi 97 ezer forintból tartja el most héttagú családját, miközben reménykedik, hogy a fia hamarosan talál munkát. A környéken lakók közül alig van valakinek állása - folytatta. "Így miből fizetnék az áramot, talán abból a 22.800 forintból, amit az önkormányzat fizet családonként foglalkoztatást helyettesítő támogatásként?" - kérdezte.

Fülöp Erik (Jobbik) Tiszavasvári polgármestere az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a 13.800 lakosú kisvárosban hivatalosan 20 százalékos a munkanélküliség, a romák között pedig meghaladja az 50 százalékot is. A cigány kisebbség tagjai főként a helyi baromfifeldolgozóban, egy hímzőüzemben és a szomszédos Tiszadob egyik mezőgazdasági üzemében dolgoznak. Foglalkoztatást helyettesítő támogatást - 22.800 forintot - most 680 családnak, lakásfenntartási támogatást pedig 374 családnak ad a helyhatóság - közölte.