A farmok gazdáit arra kérték, kísérjék figyelemmel az állatok viselkedését, és naponta kétszer tegyenek jelentést. Ha pedig valami szokatlant észleltek, egy azonnali üzenetküldő szolgáltatáson keresztül figyelmeztethetik a központot.

A kéréshez mellékelt ismertetés szerint gyanúsnak kell tekinteni például, ha a csirkék ahelyett, hogy csipegetnék élelmüket, a fák tetejére repülnek, a halak kivetik magukat a medencéjükből, a varangyos békák pedig csoportosan vonulni kezdenek.

A China Daily című lapban bemutatott egyik helyen, ahol 200 sertést és kétezer csirkét tartanak, és egy 6,6 hektáros halastó is van, kamerákat helyeztek el a pontosabb megfigyelés céljából.

Csiangszu tartomány székvárosa további hét telepet kíván a kísérletbe bevonni még az idén. Az érintett helyszíneken legalább három fajnak kell együtt élnie. A telepeknek távol kell lenniük a gyáraktól vagy a bányáktól.

A beszámolóban emlékeztettek arra, hogy az állatoknak a közelgő földrengésre utaló megváltozott viselkedését már 2010-ben is jelentették állatkerti gondozók. Abban az évben, áprilisban, az északnyugat-kínai Jüsuban egy 7,1-es erősségű földrengés csaknem 3 ezer ember életét követelte.

Az 1970-es évek elején 58 féle vadon élő és háziállatnál tapasztaltak rendellenes jeleket, viselkedést a földrengéseket megelőzően. Köztük macskáknál, kutyáknál, pandáknál, halaknál, kígyóknál, patkányoknál, hangyáknál és méheknél. Kiderült, a föld alatt élők, illetve a kisebb méretűek érzékenyebben reagáltak.

1975-ben az északkelet-kínai Liaoning tartományi Jongkouban bekövetkezett pusztító erejű földmozgás előtt egyes hibernált állapotban lévő kígyók már hat hónappal elhagyták barlangjaikat, a ludak pedig megállás nélkül hangoskodtak, és nem akarták a fészküket elfoglalni. A nagyhírű tangsani földrengést megelőzően patkányok és bűzös borzok csapatai kerestek új helyet maguknak.