Szeged, 2014. október 24. Egy idén született, albínó keleti sün (Erinaceus roumanicus) a Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjában 2014. október 24-én. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely Kelemen Zoltán Gergely / MTI

A különös szerzetre egy szegedi család kutyája figyelt föl a kertben. A megrettent állatot befogadták és gondosan nevelték, végül bevitték az állatkert mentőközpontjába, ahol évről évre sok sünt nevelnek, és többségüket - miután megerősödtek - szabadon is tudják engedni. A fehér sün szépen cseperedik fajtársai között, enni főleg húst, gyümölcsöt és lisztkukacot kap.

A Magyarországon védett keleti sün albínó egyedének túlélési esélye alacsonyabb lenne a normál színű társaiénál, annyira feltűnő a természetes környezetében. Az albinizmus a természetben, sőt az embernél is előforduló, öröklődő jelleg. A természetben azért nem látni nagy számban hófehér állatokat, mert a tulajdonság számos hátránya miatt hamarabb elpusztulnak. Nemcsak a ragadozók jelentenek rájuk nagyobb veszélyt, vagy a prédaállatok tudnak hamarabb elmenekülni a fehér színű ragadozóik elől, hanem a betegségekre és erős napsütésre is érzékenyebbek.

Az állatkerti környezet teremtette biztonságban természetesen hosszabb ideig élhetnek az albínók, erre jó példa a vadaspark nőstény Bennett-kenguruja, amelynek már - szintén hófehér - utóda is született.

A 2014-ben az év emlősének választott keleti sün, Magyarország egyetlen őshonos sünfaja védelmet élvez, eszmei értéke 25 ezer forint. A 35 centiméteres hosszúságú és téli álma előtt akár 1900 grammra is meghízó sün a településeken, még a városi parkokban és a kertekben is gyakran felbukkan. Az emberekhez való közelség egyben veszélyt is jelent számára, rengeteg sünt gázolnak el a közutakon, főleg tavasszal, a párzási időszakban, és nyár végén, mikor a fiatalok kirajzanak.

A természetvédők ezért is kérik arra a kerttulajdonosokat, hogy a "madárbarát kerthez" hasonlóan "sünbarát kerteket" alakítsanak ki, ahol jól érzik magukat és biztonságban lehetnek ezek az állatok is.