„A diabétesz gyakorisága minden korosztályban és minden népcsoportban gyorsan növekszik. Olyan népegészségügyi problémát jelent, amelynek beláthatatlanok a gazdasági és társadalmi következményei. A megoldás az egészségügyi ellátórendszer erőfeszítésein túl össztársadalmi összefogást igényel” - fújta meg a riadót Prof. Dr. Barkai László PhD, Dsc, a Magyar Diabetes Társaság elnöke. A cukorbetegek körében ráadásul kétszer akkora a stroke és háromszor akkora a légúti megbetegedések aránya, mint az egészségesek körében, tette hozzá.

A betegség kezelésében nyújthat új, hatékony segítséget a Budapesti Gazdasági Főiskola és a U1 Nonprofit Kft. közösen létrehozott, komplex kezelésoptimalizáló rendszere, a Medic Sphere. A 2012-ben indult projekt megvalósításához 406 millió forint uniós támogatást használtak fel a fejlesztők. Az indulás óta eltelt időben majd 10 ezer beteg adatait, egészségügyi információit dolgozták fel a kutatók. A páciensek közül hatszázan további személyes adataikkal járultak hozzá a program eredményességéhez.

Dr. Kardkovács Zsolt, a Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a rendszer alapja egy rendkívül széles, szöveges, képi és videó adatokat is tartalmazó egészségügyi adatbázis. Ebben a legszigorúbb adatvédelmi előírások betartásával és betarthatóságának biztosításával a betegutak személytelenítve kutathatóak. Az adatbázis egymástól időben vagy szakterületileg távol álló terápiák közötti összefüggések feltárását is lehetővé teszi.

A műtéti felvételeket is tartalmazó adatbázissal egy olyan oktatási környezet is létrejött, amelyben az orvosok szimulátor segítségével, közel valós körülmények között tudják gyakorolni a beavatkozásokat.

„Az ideális, azaz az egészségügyileg és gazdaságilag is legjobb kezelés sok esetben csak összetett környezeti vizsgálatokon keresztül választható ki. Ugyanakkor a beteg kórtörténetének átfogó ismerete, a táplálkozási, életvitelbeli szempontok kiértékelése nem várható el az orvosoktól, a jelenlegi beteglétszámok és eszközpark mellett. A Medic Sphere informatikai megoldás figyelembe veszi a beteg lakóhelyét, családi állapotát, vagy akár a jövedelmi hátterét is. Ezeket aztán összeveti több száz hasonló orvosi esettel és a kezelések eredményével. Az így megválasztott helyes gyógymód növeli a kórházak egészségügyi, gazdaságossági hatékonyságát is”- emelte ki a projekt jelentőségét dr. Solt Katalin, a BGF tudományos rektorhelyettese.

A fejlesztők további célja, hogy a projekt folytatásaként létrehozzák a program bevezetéshez szükséges betegkezelési ellátási rendszert is. Ez komplex rendszerben fogná össze a háziorvos, a szakorvos, a szakápoló és a szociális gondozó munkáját, így csökkentve a súlyos, sok esetben halálos szövődményekkel járó diabétesz megbetegedések számát, amelyre jelenleg a teljes egészségügyi kiadások 15 százalékát költi az ország.