A vásárlás akár hatékony terápia is lehet
Egy holland kutatás szerint azonban ez nem feltétlenül van így. A Journal of Consumer Research című folyóirat online kiadásában megjelent tanulmányból ugyanis kiderül, hogy a sok esetben felesleges vásárlás nem mindig a magányosságból fakad, hanem lehet pozitív előjelű is. A kulcskérdés az, hogy miért szeret valaki vásárolni, állítja írásában Rik Pieters, a holland Tilburg Egyetem marketing tanszékének professzora, aki arról is beszámol, hogy az általa „boldog hedonistának” nevezett vásárlók kevésbé hajlamosak a magányosságra.
„Nem jó ötlet csak azért vásárolni, hogy az ember boldogabbnak érezze magát, vagy, hogy több tulajdona legyen, mint másoknak; ugyanakkor kizárólag a vásárlás öröméért vásárolni nem feltétlenül tűnik negatívnak”— idézte a Medipress a kutatót, aki hat éven keresztül gyűjtött adatokat 2500 holland vásárlótól, akikkel folyamatosan készített interjúkat, melyekben kitért a tárgyaktól való függőség, valamint a magányosság kérdéskörére is. Az alanyok vásárlásainak okáról is gyűjtött információkat, majd ezeket egybevetve arra kereste a választ, vajon milyen összefüggés van az alanyok közérzete, illetve a vásárlási szokások és a vásárlás okai között. Legfontosabb megfigyelése az volt, hogy ugyan a magányosság jó táptalaja a birtoklásfüggőségnek, ugyanakkor ennek pozitív változata éppen fordítva, csökkentheti a magányosság érzetét.
A vizsgálat során kiderült, hogy azok az emberek, akik társadalmi státuszuk emelése érdekében vásárolnak („Neked ugyan több farmerod van, de nekem nagyobb a lakásom”) és azok, akik a boldogságot keresték vásárlásaik során („Ha megveszem az 1200 köbcentis motorbiciklit, akkor végre valóban élvezni tudom az életet és igazán boldog leszek”) nagyon gyorsan váltak borzasztóan magányossá. Ezzel szemben, akik a vásárlás öröméért fogyasztanak, a „boldog hedonizmus” részeként jó eredményeket értek el a megfigyelés során.
„Ez az utóbbi vásárlótípus olyan fajta materializmust indít el az alanyban, amely csökkenti a magányosság érzetét, leginkább talán azért, mert a vásárlás okozta öröm és élvezet átterjed másokra is. Ezekben az esetekben nincsen semmiféle szerepe az irigységnek, összehasonlításnak vagy boldogságkeresésnek ” – mondta Pieters.
Érdekesség még, hogy az utóbbi csoportba tartozók, bárminek is voltak kitéve, aminek levezetésére adott esetben a vásárlást választották (stressz, stb.), sosem költötték magukat túl, inkább apróságokat – például egy pár fülbevalót, vagy egy hanglemezt - szereztek be.