Alvás közben megsokszorozódik a sejtosztódás, ugyanakkor csökken a sejtelhalás üteme. Szervezetünk éjjel, alvás közben regenerálódik, beleértve agyunkat is, melynek tökéletes működéséhez elengedhetetlen az alvás.

A kutatók egyértelműen bizonyították az összefüggést az alvással töltött órák és a cukorbetegség, elhízás, magas vérnyomás, valamint a magas koleszterinszint kialakulása között. A csekély alvás ugyanis hormonális és metabolikus problémák sorozatához vezet.

Napi időbeosztásunk, a hosszú munkaidő, vagy a váltott műszak miatt gyakran nincs lehetőségünk megfelelő mennyiségű alvásra. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság lakóinak csaknem 20%-a még napi 5 óránál is kevesebbet alszik - írja a ParaMedica.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a napi több mint 9 óra alvás szintén nincs jó hatással a szervezetre, és – furcsa módon – ugyancsak különböző betegségek kialakulásához vezethet. Az alvásigény a korral változik, ahogy öregszünk, egyre kevesebb alvásra van szükségünk, de ennek mértéke soha nem csökkenhet napi 6 óra alá.

Életvitelünk az elmúlt évtizedek során gyökeresen megváltozott, ezzel szemben, biológiai óránk évmilliók óta változatlan: agyunk „alvásközpontja” szemünk retinájáról a kint uralkodó – és szervezetünk működése szempontjából meghatározó – fényviszonyokról közvetlenül kap információt, egyáltalán nem mindegy, hogy mikor és hány órát tartózkodunk fényben, illetve sötétben.

A fény különböző tartományai más-más hatással vannak ránk. A kék hullámhosszú fény (pl. számítógép monitorok, energiatakarékos égők neon csövek) a nappali órákban hatékonynak mondható, hiszen növeli a figyelmet, javítja a reakcióidőt és a hangulatot – este, éjjel azonban már egészen másként hat ránk.

Számos tanulmány mutatott rá, hogy összefüggés lehet az éjjeli munka, éjszakai világítás és a daganatos megbetegedések, sőt a diabétesz, szívbetegségek és az elhízás között is.