A szülők harmada nem mesél a gyerekeinek
A 7 év alatti gyerekek átlagosan hetente háromszor élvezhetnek szülői mesélést, amely azonban csak zömmel felolvasás mesekönyvből. Csakhogy negyedmillió brit kisgyereknek nincs egy fia mesekönyve sem. Azoknak a szülőknek az aránya, akik minden este készek mesélni csemetéjüknek, mindössze 7%-os.
A szülők 34 százaléka egyáltalán nem olvas esti mesét csemetéjének, pedig háromnegyedük gyerekként részesült mesében. A nem mesélő szülők 13 százaléka időhiányra hivatkozik, 9 százalék pedig arra, hogy nap végén egyszerűen túl feszült a meséléshez.
A teljesebb képhez hozzátartozik, hogy a mai kisgyerekek csaknem fele szívesebben néz tévét vagy játszik számítógéppel, semmint hallgat mesét vagy lapozgat mesekönyvet - ismertette a Littlewoods.com brit kereskedő cég tanulmányát a The Daily Mail című brit lap.
Az agy struktúrájának teljes felépülése hosszú távú folyamat, nem is lehet pontosan megmondani, hogy fejlődésének hány százaléka következik be egy bizonyos kort megelőzően, azt azonban tudjuk, hogy az első néhány életév a legaktívabb időszak a neurális kapcsolatok megalapozásában: az első három életévben minden egyes másodpercben hétszáz új neuronkapcsolat jön létre. Az olvasás stimulálja ezt a folyamatot, ezért nem szabad lebecsülni a fontosságát.
"Ha azt szeretnéd, hogy a gyermeked intelligens legyen, olvass neki meséket. Ha azt szeretnéd, hogy még okosabb legyen, még többet olvass neki" - ez az idézet nem mástól, mint a 20. század egyik legnagyobb formátumú tudósától, Albert Einsteintől származik.
Az olvasást nem lehet helyettesíteni tévézéssel
Az első néhány év tapasztalatainak nagyon fontos szerepe van a gyermek értelmi és érzelmi fejlődésében, a beszédfejlődésben, a képzelőerő kialakulásában és a szociális kapcsolatok kialakulásában.
A legtöbb mese valamilyen problémahelyzettel kezdődik, megismerjük a szereplőket, a közöttük lévő viszonyokat, a főszereplő pedig általában nekikezd a probléma leküzdésének. Sokszor kap tiltó parancsot vagy utasítást, ezek megszegése újabb konflitkushoz vezet, ami megint csak a hős vállát fogja nyomni. Az ellenfeleken kívül találkozik segítőkkel, és hosszabb vagy rövidebb kaland után általában sikerül megoldania a problémát.
A mese megtanít az összefüggések és az emberi kapcsolatok értelmezésére, összetettségénél fogva segít megérteni az alapvető tulajdonságokat és érzelmeket, mint amilyen például az öröm, a harag, a bánat, a jóság, a gonoszság, a szegénység, a gazdaság stb.
A mese tehát nemcsak szórakoztat és kikapcsol, hanem fejleszt és nevel egyszerre, ezért a gyermek fejlődésében felbecsülhetetlen fontossággal bír. A mesélés ráadásul csodálatos interakció szülő és gyermek között, így a rendszeres meseolvasás, de különösen annak hiánya a szülő-gyermek kapcsolatot is befolyásolja.
