Szerelemcsapda az interneten
A VIVA TV dokurealityje, a Kamureg többek között erre a kérdésre keresi a választ, a sorozatban látható megdöbbentő esetek, komoly, sokszor drámai fordulatok pedig óvatosságra is intenek. Tari Annamária klinikai pszichológus, pszichoterapeuta szerint is érdemes nyitva tartaniuk az ismerkedni vágyóknak a szemüket, mert nagyon sokszor bizony csak magukat ámítják.
„Amikor két ember online kapcsolatban kezd ismerkedni, sokszor érzik azt, „ez isteni, végre sikerült”, csak meg kellett találni egymást” – mondja Tari Annamária, az Y generáció szakértője, aki számos aspektusból vizsgálta már a fiatalok szokásait. „Jó néhány paraméter van ráadásul, ami látszólag támpontot adhat a sikerélményhez, a külső megjelenés a fotókon, és a változatosnak, érdekesnek látszó, olykor regényes fordulatokba forduló „beszélgetések”. Nincs támpont, hogy valójában ki az online ismerősünk, csak a neki adott bizalmunk. Ebben azonban újabb csapda van, minél hosszabb az ismeretség, minél több az online kommunikáció, annál erősebb lesz a saját magunk által épített kép a másikról. Amit látunk ilyenkor, az egy „én megjelenítés” a másik emberről. És amíg nem ütköztettük a valósággal, addig nem tudhatjuk, hogy valódi-e, avagy egy online kép. Valójában ráadásul nem is beszélgetünk ebben az online világban, csupán szöveget írunk, szöveget olvasunk, az írott szöveg dekódolását pedig folyamatosan nehezíti a metakommunikáció hiánya, amely számos következtetéssel szolgálhatna pillanatnyi állapotunkról, viselkedésünkről.”
Mindezek ellenére a fiatal, milleniumi generáció igencsak kalandvágyó, sikereiket és kudarcaikat is leginkább online felületeken oszthatják meg egymással, szinte azonnal – derül ki a VIVA TV kutatásából. A 30 országban, 18 ezer résztvevővel készített felmérésből az is kiderül, hogy - hasonlóan a nemzetközi eredményhez - a magyar tizen,- és huszonévesek 55%-a véli úgy, hogy az internet és az ottani kapcsolatok pozitív hatással vannak rájuk.
„Sokan szeretik, hogy egyfelől az internet anonimitást nyújt, vagyis védelmet abból a szempontból, hogy nyíltan ki kelljen állni, vállalva az ismerkedési szándékot. Sokkal jobb könnyedén elkezdeni beszélgetni, mint „égni egy tényleges helyzetben”. Megoldható a kezdeti szorongások csökkentése, mert bal egérgombbal elintézni egy kellemetlen szituációt valóban sokkal könnyebb, mint ugyanezt élő kapcsolatban, teljes kommunikációs csatornákat működtetve. Az internet mellett tehát sorakoznak az érvek, de egyszer akkor is találkozni kell” – teszi hozzá Tari Annamária.
Egy illúzióba könnyű beleszeretni
A szakember felhívja a figyelmet arra is, hogy az online csatornán beindított kommunikációnak van még egy sajátossága, ami a gyorsasággal függ össze. ”Az érzelmek sokkal hamarabb válnak intenzívvé, mint egy fizikai kapcsolatban. A monitor ugyanis olyan felületté válik, ami teret ad a fantáziának, az ábrándozásnak, a tudattalan érzelmek korlátlan megjelenésének. Nincs jelen a másik ember, csak a képe. Minden vele való érzelmi kapcsolat tehát olyan lélektani térben megy végbe, ahol a képzelet játssza a főszerepet és nem a valóság. Ennek a belső képnek a csiszolása, alakítgatása aztán törvényszerűen vezet oda, hogy szinte begyorsulnak az események, és olyan érzelmek is megjelennek, amik hagyományos szituációban jóval később születnének meg.”
Virtuális kapcsolatainkban tehát folyamatosan törekszünk arra, hogy másokban jó benyomást alakítsunk ki magunkról, de másokkal kapcsolatban is nagy sebességgel jutunk el következtetésekig a legkevesebb információ alapján, anélkül, hogy ellenőriztük volna feltételezésünk hitelességét. A VIVA kutatása szerint nemzetközi szinten 2006-tól 2012-ig 14-ről átlagosan 40-re nőtt azoknak a száma, akiknek olyan ismerőseik vannak, akikkel még a valóságban soha nem találkoztak, csupán a világhálón. A magyarok ehhez a trendhez alkalmazkodnak, annak ellenére is, hogy csupán átlagosan 19 „online baráttal” rendelkeznek. Az online beszélgetések terén a 15-24 éves korosztály a legaktívabb, ők átlagosan 20 beszélgetést bonyolítanak le naponta 3 különböző csatornán keresztül – ennek a generációnak a szokásait vizsgálja a VIVA TV Kamureg című doku-realityjének második évada is, amelynek készítői olyanoknak próbálnak segíteni, akik végre a valóságban is megismerkednének választottjukkal.
Nyugodtan gyanakodjunk
A sorozat eddigi részeiben vadabbnál vadabb történeteket láthattak a nézők. A hamis adatlap egészen gyakori, mely mögött egy olyan személy áll, aki más személyazonosságát felvéve (néha egyszerűen szórakozásból, máskor bosszúvágytól hajtva, vagy épp anyagi haszonszerzés céljából) hónapokig, néha évekig udvarol, illetve udvaroltat magának. Volt már csinibaba képe mögött rejtőző perverz, magát homoszexuálisnak kiadó haszonleső, aki találkozni nem, ajándékokat és pénzt elfogadni viszont nagyon is hajlandó, illetve előfordul az is, hogy a netes hódoló éppen az illető közeli ismerőse, akit a jó szándék vezérel, mivel depressziós vagy rossz társaságba keveredett barátja figyelmét és energiáit szeretné lekötni egy online szerelem illúziójával – a csalódás és a sértődés persze ez esetben is borítékolható. S persze az is előfordul, hogy mind a két fél hamis képet fest magáról, manipulált képekkel próbálj jobb benyomást kelteni, vagy épp elfelejti közölni, hogy házas, esetleg büntetett előéletű.
A történetek tanulsága, hogy kölcsönös szimpátia esetén a személyes találkozót nem szabad sokáig halogatni, és nem árt az illetőre a neve vagy a fotója alapján rákeresni a neten, mielőtt bizalmat kapna. Mindig legyen gyanús, ha valakinek sosem jó egy találkozó sem, ha a webkamerás beszélgetésnek állandó technikai akadályai vannak, vagy ha elhagyatott helyre invitál a netes ismerős.
