A gazdasági krízis mellékhatásaként meglehetősen szokatlan jelenségeket produkál: bár az elmúlt években az USA-ban látványosan teret nyert az etikus állattartás, újabban ismét akadnak, akik kidobják az autóból a kutyát, sőt az is többször előfordult (és be is került a hírekbe), hogy gazdátlan lovakat találtak városszéli mezőkön.

Ennél persze jóval gyakoribb, hogy a családi költségvetés többszöri átszámolása után valamilyen morálisan elfogadható megoldást keresnek – vagyis felhívják a legközelebbi állatmenhelyet. A kutatások szerint az amerikai háztartások hetven százalékában, vagyis körülbelül 71 millió otthonban tartanak valamilyen háziállatot, ami a gazdáknak tavaly 41 milliárd dollárba került.

A ráfordítás a gazdasági krízis hatására valószínűleg csökkenni fog: az amerikai Petside.com adatai szerint a háziállat-tulajdonosok 15 százaléka kénytelen spórolni a kedvencekre szánt költségekkel. A tengerentúlon ez korántsem aprópénz: egy kutyára évente átlagosan 1400, egy macskára 1000 dollárt költenek, egy ló tartása viszont havi 80-100 ezer forintnak megfelelő összeget is felemészthet. (Magyarországon ilyen kimutatás nem készült – becslések szerint egy lakásban tartott kutyára az eleséget, az állatorvost és a kellékeket is számítva nagyjából 100 ezer forintot fordít a gazdája).

A válság az állattartáshoz kapcsolódó egész szektort megviseli. Bajban bannak például az amerikai kutyakozmetikusok is.

Az USA-belihez hasonló a helyzet Nagy-Britanniában is. A London déli részén működő Battersea Dogs and Cats állatmenhely az idei év utolsó 3 hónapjában a tavalyinál ezerrel több, összesen 6430 kutyát fogadott be, amit a helyi szakértők egyértelműen a válság hatásának tulajdonítanak. (Angliában egy kutya ellátása évente 62 ezer és félmillió forint közötti összeget költenek.)

Magyarországon a lakosság – a közvélemény-kutatásokból és a vásárlási adatokból kikövetkeztethetően – állítólag még nem érzi a válságot, a házi kedvenceken történő takarékoskodás viszont már megkezdődött. Molnár Piroskától, az egyik legnagyobb állatvédő szervezet, a Noé Állatotthon Alapítvány illetékesétől megtudtuk, a szervezetnél az utóbbi két hónapban gyakorlatilag megduplázódott a forgalom.

– Korábban általában napi 30-40 hívást kaptunk, ennek nagyjából a fele talált állatokra vonatkozott, a többiek a teherré vált jószágtól próbáltak így megszabadulni. Újabban azonban a legtöbb telefonáló a saját házi kedvencüket akarja ránk bízni, kifejezetten anyagi okokból. A helyzet annyira eldurvult, hogy több mint 100 kutya vár menhelyi elhelyezésre, már a várólistára sem tudunk újabb állatot felvenni – fogalmazott az állatvédő.

Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke szerint a látszólagos hasonlóság ellenére sem szabad túl sok párhuzamot keresni a magyar és mondjuk az angol menhely-helyzet között. – Angliában és a fejlett állattartási kultúrájú országokban a menhelyi elhelyezés az utolsó utáni lehetőség egy házi kedvenc esetében, a kidobás pedig nagyon ritka kivételnek számít. Magyarországon valószínűleg mindkettővel tömegesen élnek majd. – Míg Németországban az állam napi 35 eurócentet ad minden egyes menhelynek naponta és kutyánként, az állatelhagyást pedig szigorúan bünteti, nálunk a finanszírozás és a szankcionálás is hiányzik – állítja a Fehérkereszt vezetője.

További részletek a Népszabadság szerdai számában olvashatók.

Kivert kutyák