A mogyoró mellékhatása a halál
Vannak emberek, akiknél bizonyos ételek fogyasztásakor súlyos tünetek jelentkeznek, mint például erős viszketés, torokkaparás, fulladás, rosszabb esetben pedig anafilaxiás sokk. Egyéb tünet lehet a szájzsibbadás, a csalánkiütés, az arc és a szemek megduzzadása, a szédülés vagy a hányás, melyek az étel elfogyasztása után néhány perccel, esetleg órával jelentkezhetnek. Persze nem mindenkinél ilyen látványosak a tünetek, előfordulhat csak egy kis orrfolyás vagy hasfájás, éppen ezért az illető nem is gondol rögtön ételallergiára.
A rossz immunválasz félelmetes tüneteket produkál
Az ijesztő tünetek hátterében az áll, hogy az immunrendszer – tévesen – a szervezetre károsnak ítéli meg valamelyik ételösszetevőt, és ilyenformán védekezési reakciót indít ellene: villámgyorsan "E" típusú antitesteket (IgE) kezd el termelni, melyek az allegiát kiváltó anyaghoz kötődnek, és ez a komplex más immunrendszeri sejtekből (hízósejtek) hisztamin kibocsátását váltja ki.
Döntően a hisztamin felelős a csalánkiütésért, a viszketésért, a légutak szűkületéért, a hasi fájdalomért és hasmenésért, a vérnyomásesésért és annak következményeiért (gyengeségérzet, szívdobogásérzet, szapora pulzus, ájulás). Az ételallergia sokszor családon belüli halmozódást mutat, ami felveti az öröklődés lehetőségét.
Az ételallergiák döntő többségét bizonyos fehérjék váltják ki, leggyakrabban a következő élelmiszerek a felelősek: tojás, hal, rákfélék, olajos magvak (földimogyoró, törökmogyoró). Gyerekeknél allergizálhat még az eper, a málna, a szójabab, a búza vagy a tehéntej is, ez utóbbi a 3 évesnél kisebbek mintegy 2,5%-ánál jelentkezik.
A Bostoni Gyermekkórház és a Stanford Egyetem immunológusai és allergológusai úgy gyógymódót tesztelnek a tejallergia leküzdésére. A kutatók úgy gondolták, hogy egy antitest-típusú – az immunrendszer idegen anyagokat felismerő molekuláihoz hasonló –, allergiaellenes gyógyszer adagolása mellett adnak egyre emelkedő mennyiségű tejet a gyerekeknek, akkor védekezőrendszerük toleránssá válhat az eleinte heves reakciót kiváltó tejfehérjével szemben. Az elképzelés egyelőre helytállónak bizonyult: a kezelésen átesett gyerekek többsége képessé vált akár napi 2,5 deciliter tej panaszmentes elfogyasztására.
Egy pohár tej még belefér
A valódi ételallergiák önálló előfordulása az összes allergiás betegségek között viszonylag ritka, mindössze 2-3%-ot tesz ki. Jóval gyakoribb ennél – és nem keverendő vele össze – az ételintolerancia, ami tulajdonképpen egyfajta álallergia (pszeudoallergia), és nem az immunrendszer gyors válasza az élelmiszerre, hanem inkább az emésztőrendszeré. Ebben az esetben ugyanis nem az áll fenn, hogy valamit túltermel a szervezet, hanem az, hogy valamit nem termel: az intoleranciák hátterében minden esetben valamilyen enzimdefektus is közrejátszik.
A cukorbontó enzimek hiánya glükózintoleranciát okozhat, azért jelentkezhet édes gyümölcsök fogyasztása után hasmenés, hasfájás. A tejcukrot bontó enzim hiánya, illetve elégtelen működése esetén laktóz-intolerancia lép fel, a tej fogyasztását követően puffadás, hasmenés, hasi görcsök jelentkeznek bőrjelenségek nélkül. Fermentált, vagyis erjesztett tejtermékek, mint például sajt, kefir, joghurt fogyasztásakor viszont semmilyen panasz nincs – éppen ez különbözteti meg a valódi tejallergiától!
A betegség diagnosztizálása próbák útján lehetséges. Ha felmerül az étel-intolerancia lehetősége, akkor az összes étkezést egy naplóban vezetve nagy eséllyel kiszúrható a problémát okozó ételösszetevő. Másik lehetőség az eliminációs diéta, mely során az összes szóba jöhető allergizáló ételt kizárjuk az étrendből a teljes tünetmenteségig. Ekkor újra elkezdjük őket fogyasztani, és figyeljük, mikor jelentkeznek újra a tünetek.
Az étel-intolerancia tüneteinek megjelenése dózisfüggő, egy laktóz-intoleranciás beteg általában minden következmény nélkül megihat egy kis pohár tejet vagy fogyaszthat kévét tejszínhabbal. Tüneteik akkor jelentkeznek, ha több pohár tejet isznak egyszerre, vagy gyakran egymás után.
Ha a "sima" allergia nem lenne elég...
A keresztreakció vagy más néven keresztallergia egy érdekes biokémiai jelenség. Bizonyos anyagok, melyek hasonlítanak más allergénekre, a szervezetbe kerülve maguk is allergiás reakciókat válthatnak ki. Ha például valaki allergiás a fekete ürömre, kerülnie kell a lestyánt és a zellert, mert ezek a közeli rokonságban álló növények ugyanazt a reakciót válthatják ki, mint maga az üröm. Ha valaki tünteket produkál a tyúktojásra, nem ajánlatos más szárnyasok tojásait fogyasztania, hiszen hasonló fehérjék építik fel őket. A magas hisztamintartalmú ételek és italok is kiválthatnak keresztreakciót, mint például a paradicsom, az alkohol, a halfélék, a kávé, a citrusfélék, a mogyoró, a penészes sajtok vagy a füstölt ételek.
Leggyakrabban persze a pollenek okoznak keresztallergiát, mégpedig bizonyos ételek fogyasztásakor: a nyírfára érzékenyek kerüljék az almát, a körtét, a kivit és a mandulát, míg a parlagfű-allergiások tartózkodjanak a dinnyétől, a banántól, a cukkinitől és az uborkától.
