A múmiát 1857-ben adományozta a Skót Nemzeti Múzeumnak Alexander Rhind fiatal egyiptológus, aki az ősi Thébában, a mai Luxorban végzett feltárásokat. Korábbi vizsgálatok során már kiderítették, hogy a múmiát borító pólyákat nem kátránnyal, hanem méhviasz és gyanta keverékével itatták át – olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon.

A Kr.e. 10-ből származó Rhind-múmia CT-vizsgálatát az Edinburgh-i Egyetem radiológusai végezték el. A szakemberek 0,5 milliméteres szeletekre "bontották" fel a kétezer éve élt thébai asszonyt, aki fiatalon, 25-29 éves korában távozott az élők sorából. A koponyájára egy kiterjesztett szárnyú arany szkarabeuszt helyeztek a balzsamozók, a gyomrába pedig egy másik fémlemezt. Az elhunyt jobb kezében egy tekercset szorongat, amely esetleg a Halottak Könyve lehet, felkészítve az asszonyt a túlvilági megpróbáltatásokra, de előfordulhat, hogy a papiruszon fel van tüntetve a neve és családfája. A pólyák alatt több amulett is rejtőzik.

A komputeres tomográfia során nem sikerült viszont megállapítani a halál okát.

"Ha nem halottról lenne szó, azt mondhatnánk, hogy tökéletes egészségi állapotnak örvendett – semmilyen betegségre vagy sérülésre, csonttörésre utaló jelet sem sikerült felfedezni. Még a fogai is feltűnően egészségesek, bár vannak arra utaló apró jelek, hogy esetleg fogfájás kínozhatta" – hangsúlyozta Jim Tate, a Skót Nemzeti Múzeum kutatási és konzerválási osztályának vezetője.

Nagy valószínűséggel valamilyen banális fertőzés végezhetett az asszonnyal, például tüdőgyulladás - vélekedett a szakember, aki kizárta a tébécét vagy a szifiliszt, amelyek csontelváltozásokat okoznak.

A Rhind-múmiát bemutatják a Skót Nemzeti Múzeum nagyszabású nemzetközi kiállításán, amelynek anyagát részben a Leideni Múzeum egyiptológiai gyűjteményéből kölcsönzik. A Lenyűgöző múmiák című tárlat látogatói megismerhetik az ókori egyiptomiak halotti rítusait, a túlvilággal kapcsolatos hiedelmeiket és a holttestek tartósításának módszereit is.