A tanulmány szerzői a Finnországban 2003-ban és 2004-ben tartott parlamenti és önkormányzati választásokon indult 1357 jelölt fényképét mutatták meg nem finn embereknek, akiket arra kértek, hogy pontozzák a jelöltek "szépségét".

A szavazás online formában zajlott, összesen 2500 kívülálló (nem finn) részvételével, a választások után. A felmérésbe bevont emberek egytől (nagyon csúnya) ötig (nagyon szép) pontozták a finn politikusjelölteket.

A kutatás egyik megállapítása az, hogy a jobboldali jelöltek átlagpontszáma - jóképűsége - nagyobb volt, mint a baloldaliaké. A kutatók megállapították azt is, hogy a szebbnek minősített jelöltek több szavazatot kaptak a választásokon.

"Az egyik lehetséges magyarázat, hogy azok az emberek, akiket mások szépnek tartanak vagy magukról így gondolkoznak, kevésbé egyenlőségpártiak és inkább jobboldalra húznak" - mondta el Niclas Berggren, a tanulmány egyik szerzője, aki szerint a vonzó külső nagyobb szerepet játszik a kevésbé ismert politikusokat felvonultató helyhatósági választásokon, mint a parlamentieken.

Berggen szerint nemzetközi téren a baloldal talán gyakrabban alkalmazza a racionális érvelésen alapuló megközelítést, míg a jobboldal inkább tisztában van a külsődleges tényezők szerepével.

A dolgozatot a munkaügyi tanulmányok német intézete (IZA) tette közzé.