A hullámlovasnak (Waverider) is nevezett gépet egy B-52-es hadászati bombázóról indították. A segédhajtóművek után bekapcsolt scram-jetnek nevezett hajtóművel a gép 200 másodpercen keresztül tartotta rekordnak számító sebességet.

Az amerikai légierő (USAF) közleménye szerint a korábbi tesztekben 12 másodpercig tudták tartani a hiperszonikus sebességet.

A scram-jet hajtómű a segédberendezésekkel együtt mindössze egyetlen csőből áll, amelyet a szuperszonikus, azaz a hangsebességnél gyorsabb repülés mellett lehet bekapcsolni.

Ha ezt a csövet a menetiránynak megfelelő szögbe állítják, és a cső belsejében az átáramló levegőbe üzemanyagot fecskendeznek, majd begyújtják, a gázkeverék a hőtől kitágulva a cső hátsó végén beáramló levegőnél nagyobb sebességgel fúvódik hátra. A beáramló és a kifújt gázmennyiség közötti sebességkülönbség jelentős tolóerőt ad.

A hang sebessége földközelben 1222 km/óra. Nagy magasságban, ahol ritkább a levegő már jóval kevesebb. A hangsebesség 5-8-szorosát elérő repülőgépeket hiperszonikusnak nevezik. Az ilyen gépek útjuk nagy részét a légkör legfelső rétege fölött, közel 100 kilométer magasan teszik meg, ahol az alacsony légellenállás miatt egységnyi üzemanyaggal óriási távolságok átrepülésére van lehetőség.

Amikor ezek a gépek lejjebb ereszkednek a sűrűbb levegőbe, akkor úgy pattannak vissza, mint a víz felett kacsázó lapos kavics, ezért nevezik hullámlovasoknak az X51-eseket.