A tudósok hasonló vizsgálati módszereket alkalmaztak az emberölés terjedésének tanulmányozására, mint amilyenekkel a közegészségügyi szakértők a fertőző betegségek terjedését szokták nyomon követni. A vizsgálatokat New Jersey államban, Newarkban végezték 1982 és 2008 között, 26 éven keresztül. Ebben a régióban az emberölések előfordulási aránya az országos átlag 3,5-5-szöröse.Csakúgy, mint más járványok esetében, a gyilkosságoknál is voltak veszélyeztetettebb körzetek. Az etnikailag sokszínű, főként bevándorlók által lakott kerületek jelentősen védettebbek voltak az emberölés terjedésének szempontjából, mint a szegényebb régiók.

"A kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy a különböző lakóközösségek bizonyos rizikófaktorok szem előtt tartásával megelőzhetik a gyilkossághullámot" - idézi a Medipress April Zeolit, a Michigan Állami Egyetem bűn- és igazságügyi szakértőjét. "Az emberek egyre inkább úgy gondolnak az erőszakos cselekedetekre és az emberölésre, mint a fertőző betegségekre. A gyilkosság ugyanis, a megfigyelések szerint, minden esetben gyilkosságot szül. Ennek elsődleges oka az, hogy a gyilkosságoktól sújtott területeken az emberek elkezdenek félni és nagyobb eséllyel követnek el önvédelemből erőszakos cselekedeteket. Sokan vásárolnak lőfegyvert önvédelmi okokból, de ez a legtöbb esetben csak további erőszakhoz vezet."

A tudósok szerint a gyilkosságok a fertőző betegségek terjedési mintáit követik. A vizsgálatok kezdetén szinte csak a városközpontban fordultak elő erőszakos cselekmények, majd onnan terjedtek a déli és nyugati kerületek felé. Amint a gyilkosságok előfordulása tetőzött az egyik kerületben, azonnal továbbterjedt a szomszédos régiókra. Érdekes módon a város északi és keleti kerületei érintetlenek maradtak - a tudósok szerint azért, mert ezek a régiók etnikailag sokszínűbbek, mint a város többi része. "Úgy tűnik, a sokszínűség lehet a gyilkosság járvány egyik ellenszere" - magyarázta Zeoli. "A város északkeleti kerületeiben ezen kívül magas volt a latin-amerikai bevándorló lakosság aránya is, akik rendkívül összetartó közösség alkotnak és ez is hozzájárulhat az erőszak-járvány elleni immunitáshoz."

A járvány szempontjából leginkább veszélyeztetett kerületek minden esetben a legszegényebbek közül kerültek ki. "Mivel a gyilkosság hasonlóan terjed, mint a különböző fertőző betegségek, járványügyi módszerekkel meg is előzhető" - vélekedett a kutató. "A munkahelyteremtés és az ingyenes oktatás esélyt adhat az újrakezdésre és reménnyel töltheti el azokat, akik amúgy az utcán tengetnék a napjaikat és hajlamosak lehetnének az erőszakos bűncselekményekre."

A kutatás részletes leírása a Justice Quarterly című szaklap következő számában lesz olvasható.