A kéménytüzek jellemzően a szilárd tüzelésű rendszereknél, a szén-monoxid-mérgezés pedig a gáz-, illetve a szilárd tüzelésű rendszerek karbantartásának elhanyagolása miatt következik be – írja tájékoztató anyagában a Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség.

Távhő

A szén-monoxid (CO) a tökéletlen égéskor keletkező melléktermék. A nem megfelelően működő kéményből az égéstermék (füstgáz) visszaáramolhat a lakásba, illetve a nem kellően tömör kályhákból, kandallókból, füstcsövekből, az elszennyeződött fürdőszobai átfolyós vízmelegítőkből közvetlenül is bejuthat a lakótérbe. Mivel a szén-monoxid színtelen, szagtalan, érzékszerveinkkel lehetetlen észrevenni. A mérgezés kezdeti tünetei a hányinger és a fejfájás, azonban szervezetünk nem minden esetben ezekkel a tünetekkel reagál, márpedig a szén-monoxid jelenlétének késői felismerése könnyen tragédiához vezethet.

A megelőzés érdekében a kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani. Fontos, hogy bár energiatakarékos megoldásnak tűnik, mégse tömítsük el a régi nyílászárókat, ne takarjuk el a szellőzőket, mert életveszélynek tesszük ki magunkat és családunkat! Továbbá ne próbáljuk magunk, szakember nélkül javítani a kéményt vagy a fűtőberendezést, mert ahhoz speciális szerszám, alkatrész, kellő szakismeret szükséges, ne ezen spóroljunk.

Ha zárt helyen gázszagot vagy szúrós, fojtó égéstermék-szagot érzünk, azonnal szellőztessünk (kereszthuzat a leghatásosabb), zárjuk el a gázvezeték főelzáró szerelvényét, ne használjunk szikrát okozó készüléket, eszközt (villanykapcsoló, telefon, gyufa stb.), hagyjuk el a helyiséget és már kintről hívjuk fel a gázszolgáltatót!

Ha fejfájást, émelygést érez, szellőztessen, zárja el az égéstermék-visszaáramlást okozó készüléket, és mihamarabb menjen szabad levegőre!

Ezer fokon is izzhat a kémény

A kéménytűz a tűzeseteknek egy sajátos fajtája. Optimális esetben az égéstermék a kéményen keresztül távozik, azonban ha nem megfelelő a kémény kialakítása, vagy elmaradt annak tisztítása, karbantartása, a korom megtapad a kémény falán, a lecsapódó párával vegyülve kátrány keletkezik, és ez a lerakódás az intenzívebb fűtés megkezdésekor a 480 °C-ot elérve izzani, égni kezd, így következik be a kéménytűz. A kéményben az izzás, égés beindulását jellegzetes, hullámzó hang jelzi. A hőmérséklet akár az 1000 °C-t is elérheti!

Ebben az esetben az első teendő a tűzoltók haladéktalan értesítése, majd a tüzelőberendezés szellőzőnyílásait le kell zárni, a kémény felületéről pedig minden éghető anyagot – képet, falburkoló anyagot – el kell távolítani. A kéményt teljes hosszában, egészen a padlásig ellenőrizni kell. A rendkívül magas hőmérséklet miatt lényeges, hogy a kémény valamennyi tisztítónyílása zárva maradjon, így megelőzhető a lakástűz. A kéménytűz eloltása érdekében nem szabad vízzel beavatkozni, az oltást bízzuk a tűzoltókra.

Fagerendás házak veszélyben

Tűzveszélyt jelent, hogy a régi épületek felújítása során sokszor nagy teljesítményű fűtőberendezést szereltek be fagerendás házakba, és amikor az új, nagy hőt termelő kályhával befűtenek, a fagerendák beizzanak, és az így keletkező tűz átterjed a födémre és a tetőszerkezetre is. Szintén régi építésű házaknál fordul elő, hogy a téglakéményt csak a padlásig építették meg, onnan fém vagy eternit csővel vezették ki az égésterméket. Erőteljes fűtés esetén ez is a tetőszerkezet izzásához, kigyulladásához vezethet. Az öregebb házaknál a béléscső nélkül épített kémények is tüzet okozhatnak.

Nem kifejezetten a fűtőberendezések által okozott tüzekhez tartozik, de történt már olyan eset a fűtési szezonhoz kapcsolódóan, hogy a ház tulajdonosa a kályhából a salakot éghető anyagból készült edénybe öntötte, az lángra kapott, és a tűz a melléképületet, majd az egész családi házat lángba borította.

Hogyan előzhető meg a veszély?

A kémény nem éghető anyagból készülhet, ellenkező esetben nagyon szigorú nemzetközi normáknak is megfelelő módon lehet csak kialakítani. A kémények használatának engedélyezését jelenleg a kéményseprő közszolgáltatók végzik, míg a gázzal működő fűtőberendezések esetében a gázszolgáltatók adják ki a működtetéshez szükséges engedélyt. Kizárólag kifogástalanul működő kéményt szabad használni, amelynek járatába nincs éghető anyag beépítve, illetve amelynek tisztítását és felülvizsgálatát használatbavétel előtt és azt követően minden évben elvégeztették. Az égésterméket füstcsövekkel elvezető készülékek esetében tökéletesnek kell lennie a csövek állapotának, azok illeszkedésének, és a falhoz történt rögzítésének. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezés használható biztonsággal.

Épületen belül különösen fontos gondoskodni a tüzelő-, fűtőberendezéseknek helyet adó helyiségek levegőpótlásáról, a helyiség szellőztetéséről. Ennek ne legyen akadálya télen a néhány percig beáramló hideg levegő, már csak azért sem, mert elhasznált levegőjű szobát nehezebb befűteni. A szellőztetés elmulasztása a lakásban CO-felhalmozódáshoz és tragédia bekövetkezéséhez vezethet.

A kéményseprők tapasztalatai alapján problémát jelentenek az újból üzembe helyezett kémények, a hétvégi házak, a melléképületek kéményei, illetve az, amikor egy-egy átalakítást nem megfelelően terveznek meg és kiviteleznek. Előfordul, hogy engedélyezés nélkül bekötnek többféle fűtőberendezést – gázkészüléket és szilárd tüzelésű kályhát – egy házban, és mivel a kályhának erősebb a huzata, a gázkészülék kéményéből visszaáramoltatja a szennyezett levegőt. Erre a hibára az elmúlt időszakban több példa is volt – áll a tájékoztatóban.

A korábban nem használt kémény újbóli üzembe helyezése előtt is szükséges a kéményseprők ellenőrző vizsgálata. A füstelvezető rendszer felülvizsgálatának lehetőségét a kéményseprő közszolgáltató részére minden évben biztosítani kell, az esetleg tapasztalt hiányosságokat ki kell javítani vagy javíttatni, addig a kéményt használni nem szabad.

A gázzal üzemelő készülékeket ajánlott a gyártó előírásainak megfelelően szakemberrel ellenőriztetni, karbantartatni.

Berendezések a biztonságunkért

A szén-monoxid-érzékelőknek több típusa is van. Ezek a légtérbe került veszélyes mennyiségű szén-monoxid jelenlétét képesek jelezni, alkalmazásukkal tovább növelhetjük otthonunk biztonságát. Az olcsóbb berendezéseknél azonban előfordulhat, hogy akár a helyiségben található párára is jelzést adnak, vagy nem jeleznek magas CO-szint esetén sem, míg a magasabb áron kapható készülékek valóban csak a magasabb CO-szint esetén jeleznek.

Lehetőség szerint a tüzelő-fűtő berendezés közelében helyezzük el a szén-monoxid-érzékelőt, annak működését rendszeresen ellenőrizve, a szükséges karbantartásokat (elemcsere, tisztítás) időben végezzük el.