Les Mayhew professzor meglátása szerint a két nem között a hetvenes években volt a legnagyobb az élethossz-különbség - 5,7 év -, azóta mind a nők, mind a férfiak élettartam-kilátása egyre hosszabbodik, de a férfiaké gyorsabban.

Ennek egyik fő oka lehet, hogy csökkent a férfiak körében a dohányzók aránya. A cigarettázás 1920 után vált gyakorivá, csúcspontján a férfiak 80 százaléka dohányzott, és - Mayhew szerint - ezzel magyarázható, hogy az 1970-es években "tetőzött" a remélhető élethossz nemek közti eltérése. A nők körében később vált divattá a dohányzás, a tüdőrákos megbetegedések száma náluk még mindig emelkedik, míg a férfiaknál rohamosan csökken. 

Mayhew Anglia és Wales várható élettartam adatait elemezte. Számításai szerint 230-ra 87 esztendőre hosszabbodik a várható élettartam mind a nők, mind a férfiak esetében.

Ami a szélesebb világot illeti, David Leon, a Londoni Egyetem professzora a BBC brit sajtóorgánumnak elmondta, hogy azon országokban, amelyekben rövid a várható élettartam - például Fekete-Afrikában -, a nemek között nincs nagy elhalálozási korkülönbség, mert a fertőző betegségek nem válogatnak férfiak és nők között. Az olyan országokban, amelyek legyűrték a tömeges ragályt - így Kelet-Európa államaiban - ugyanakkor nagy a várható élettartamok közötti eltérés. Az 1990-es években Oroszországban 13 esztendő volt a "korolló" - a nők remélhettek ennyivel hosszabb életet.