Molnár Béla tájékoztatása szerint a Duna teljes hosszában közepes, helyenként erősebb a jégzajlás. A jégvastagság egyelőre nem jelentős (4-8 centiméter), de az intenzív jegesedés miatt a győr-gönyűi kikötő térségében, illetve a bajai téli kikötőben folyamatosan kell törni a jeget.

A főigazgató kitért arra, hogy a Tisza felső szakaszán Milota-Tiszakóród és Aranyosapáti-Tiszaadony között, míg a középső szakaszon Tiszaroff térségében alakult ki jégtorlódás. Az összetorlódott jég vastagsága jellemzően 40-60 centiméteres, annak hossza csaknem 12 kilométer. A szakemberek fokozott figyelőszolgálatot tartanak.

A Duna és a Tisza mellékfolyóin a jégfigyelő szolgálat az elmúlt naphoz képest az állójeges szakaszok hosszának, valamint a jégvastagságnak a növekedését jelentette.

A hóban tárolt vízkészlet kapcsán Molnár Béla rámutatott arra: február 5-én a Tisza Bodrog-torkolat feletti vízgyűjtőjén lévő hóréteg víztartalma 2,1 milliárd köbméter, ez valamivel több a sokéves átlagnál. Az észlelések óta mért maximális hóvízkészlet 3,45 milliárd köbméternyi volt, amelyet 2005. március 15-én regisztráltak.

A hajók biztonsága és az esetleges balesetek megelőzése érdekében keddtől a bajai Kamarás-Duna téli kikötőjére jégtörés miatt harmadfokú készültséget rendeltek el.

Elsőfokú, jeges árvíz elleni készültség van érvényben a Tiszán január 31-e, a Dunán pedig február 3-a óta.

Másodfokú a készültség a Duna mentén a Dunakiliti gátőrjáráson február 5-étől, és harmadfokú a riasztás a Mosoni-Duna torkolati szakaszára, pontszerűen, a gönyűi kikötő védelme érdekében. "Az operatív beavatkozás részeként a Neptun jégtörő folyamatosan biztosítja a hajózóutat" - közölte a főigazgató. Emlékeztetett arra, hogy a Tisza és a Duna jeges árvíz elleni védelmét összesen 13 jégtörőhajó biztosítja. A Tiszán Tokajban 4, Tiszalökön 2, Kiskörén 2, míg a Dunán Baján 3, Gönyűben 2 jégtörőhajó áll készenlétben.