A császári állatsereglet megújult
A bécsi állatkert megépítésére Mária Terézia férje, Lotaringiai Ferenc István herceg (később I. Ferenc német-római császár) adott megbízást. A császári menazsériát a schönbrunni kastély parkjában hozták létre és 1752 nyarán népesítették be többek között antilopokkal, flamingókkal, kecskékkel, juhokkal és struccokkal. Az első elefánt 1770-ben került a bécsi állatparkba.1781-ben farkasok és medvék színesítették az állatállományt, 1800-tól pedig már jegesmedvék, nagymacskák és kenguruk is éltek az állatkertben.
A létesítményt eleinte csak a császári család tagjai és vendégei valamint diplomaták látogathatták. A „tisztességesen öltözött” közönség előtt csupán 1778-ban nyitották meg a kapuit – vasárnaponként. Az 1800-as évektől végül már mindennap látogatható volt az állatkert. Az állatsereglet az Osztrák-Magyar-Monarchia felbomlásáig magántulajdonban maradt, és a nevébe is csupán 1926-ban került az állatkert megnevezés.
Az első átalakításokat a XIX. század végén hajtották végre a létesítményen, hogy állat- és látogatóbarátabbá tegyék az állatkertet. A felújítások és tenyésztési eredmények ellenére a 1980-as évek végére komoly arculati problémákkal küzdött: gyakorlatát ugyanis idejétmúltnak tartották.
Amikor az új igazgató, Helmut Pechlaner 1991-ben átvette az intézményt, azt tapasztalhatta, hogy a látogatók száma egyre csökken. Mára sikerült a világ egyik legmodernebb állatkertjévé alakítania. A történelmet a modernitással ötvöző, az UNESCO világörökséghez tartozó létesítményt 2010-ben Európa legjobb állatkertjévé választották. 2011-ben az osztrák főváros egyik legtöbbet látogatott attrakciója volt 2,7 millió belépővel. Ezt az eredményt már Dagmar Schratter könyvelhette el, aki 2007-ben vette át a stafétát elődjétől.
Nemrég kezdték meg a jegesmedvék kifutójának bővítését, ami 2014-ben fejeződik be és várhatóan 10,5 millió euróba kerül. A 260. születésnap alkalmából megrendezett jubileumi bulit 2012. július 6-án
tartották.
(Compress)