A bőr házi patikája
Mindenféle gyulladásra jó gyógyír az egyszerű, kamillás borogatás. A langyosra hűtött kamillafőzetbe természetes anyagú kendőt vagy kisebb törülközőt kell áztatni, kicsavarni, hogy ne tocsogjon a teától, majd kihűlésig az arcon vagy egyéb, érintett bőrfelületen pihentetni. Teljes fürdő készítéséhez egy összmarék kamillavirágzatot kell öt liter forró vízzel leönteni, egy órán át áztatni, majd a leszűrt levet a (nem forró!) fürdővízbe keverni. Gyógynövényes fürdő esetén fontos, hogy 15-20 percnél tovább ne üljünk a kádban, a víz szintje pedig a szívtájék alatt legyen.
A gyulladt, pattanásos bőr kezelésére a kakukkfüves fürdő is kiváló, ecsetelőszert pedig gyógyszertári alkoholba vagy vodkába áztatott növénnyel készíthetünk. Egy sötét üvegbe tesszük a kakukkfüvet, majd annyi alkoholt öntünk rá, amennyi befedi. Ezt két-három héten át áztatjuk, miközben időnként összerázzuk. Az elkészült, leszűrt oldatba mártott fültisztító pálcikával kell a pattanásokat beecsetelni, vagy az oldattal nedvesített papírzsebkendő-darabkákat száradásig „ráragasztani” a dudorokra. Desztillált vízzel hígítva az oldatból naponta használható arctonik lesz.
Az almaecetes oldat minden bőrtípusra megfelelő tonizáló szer, mely finoman leoldja a zsírköpenybe tapadt szennyeződéseket, segít meggátolni a mitesszerek és pattanások kialakulását, ugyanakkor nem száríja a bőrt. Az ecetbe különböző gyógynövények ugyanúgy beáztathatóak, mint az alkoholba. Hűtés nélkül is sokáig eláll, a szaga miatt pedig nem kell aggódni, mert egy pillanat alatt elillan.
Az osztrák gyógynövényszakértő, Maria Treben (1907-1991) a mitesszerektől a fájdalmas kiütésekig majd minden bőrproblémára melegen ajánlja a közönséges galajt, melynek kipréselt friss leve, és a szárított növényből készült forrázata is gyógyulást hoz. Ajánlása szerint két púpozott evőkanál szárított galajhoz fél liter forró vizet kell önteni, majd a lehűlt folyadékkal naponta arcot mosni.
Az érdes bőrre remek ellenszer az orbáncfűből készült olajos kivonat, mely állítólag csodát művel a dolgos kezekkel és az időjárási viszontagságoknak gyakran kitett arcbőrrel. A szer otthon is könnyen elkészíthető gyógynövényboltban kapható, szárított növényből és közönséges olívaolajból. Egy (lehetőleg sötét színű) üvegbe tegyen bele 4-5 evőkanálnyi orbáncfüvet, melyre annyi olajat kell önteni, amennyi épp ellepi az egészet. Meleg helyen tartva, naponta legalább egyszer jól összerázva két-három hétig kell érlelni a szert, majd amikor az pirosas színűvé válik, a növényi részektől megtisztítva annyiszor lehet használni, ahányszor szükséges. Az érdesség napokon belül megszűnik. Az oljata sötét üvegcsében kell tárolni.
Ugyanilyen módszerrel készül a mindenféle gyulladásra való kamillás és körömvirágos olaj is, melyek mindig jól jönnek a háznál.
Pattanásos arcbőrre büdös, de hatásos lehet a tormás-ecetes arcpakolás. Egy üvegbe tegyünk frissen reszelt tormát, majd öntsük le bor- vagy gyümölcsecettel. A keveréket 10 napig kell érlelni, majd naponta kétszer, reggel és este az arcbőrre kenni és otthagyni tíz percig. A pakolást előbb meleg, majd hideg vízzel érdemes öblíteni.
A kitágult hajszálerekre érdemes kipróbálni a petrezselyemből készült arcmaszkot. Az apróra vágott vagy pépesített növényt tejfölbe vagy joghurtba keverve könnyebb felvinni a bőrre. Pigmentfoltokra a kövirózsa félbevágott leveleinek nedvét is ajánlják a füveskönyvek.
Tejszín és méz keverékéből olyan pakolás készíthető, mely orvosolja a hideg, télies időjárás okozta bőrpírt és fájdalmas kicserepesedést, de egész évben alkalmazható az érzékeny bőr ápolására. Tejszín helyett a tejföl, a kefir vagy a joghurt is jó alapanyag, ha ehhez kipréselt, friss uborkalevet teszünk, különösen hűsítő és hidratáló pakolást kapunk, mely a napégésre is enyhülést nyújt.
Az itt leírtak csak tájékoztató jellegű információk, melyek nem helyettesíthetik az orvos, a természetgyógyász vagy kozmetikus tanácsát. Fontos, hogy minden régóta fennálló vagy hirtelen jelentkező, de fájdalmas és gyanús bőrprobléma esetén elsőként szakemberrel kell konzultálni, mert bármilyen külső-belső kezelés csak megfelelő diagnózis esetén alkalmazható sikerrel és biztonsággal!
