A legtöbb gyümölcsről táplálkozás-élettani szempontból elmondható, hogy alacsony a kalória- és a zsírtartalmuk, gazdagok vitaminokban, rostokban, és szervezetünk számára fontos ásványielem-forrást is jelentenek. Bizonyított tény, hogy az eddig felsorolt hasznos beltartalmi értékek mellett számos, az antioxidáns kapacitásuk kialakításához hozzájáruló fenolos és nem fenolos komponenst is tartalmaznak. Ezek a növényi másodlagos anyagcsere-folyamatok útján keletkező vegyületek szervezetünkbe kerülve fontos szerepet töltenek be a betegségek megelőzésében. A bogyós gyümölcsök fogyasztásának jótékony szerepét – az érrendszeri és daganatos betegségek kialakulásának csökkentése – számos kutatás igazolta.

eper

Kevésbé fenyegeti a Parkinson-kór kialakulása azokat, akik rendszeresen esznek bogyós gyümölcsöket – ezt már a Harvard Egyetem közegészségügyi karának kutatói állapították meg. Xiang Gao és munkatársai közel 50 ezer férfit és 80 ezer nőt vontak be a vizsgálatba, és minden résztvevőről 20-22 éven át gyűjtöttek adatokat.

Kérdőívek segítségével mérték fel a résztvevők flavonoidbevitelét (antioxidáns tulajdonságú növényi hatóanyagok), valamint az öt legfőbb flavonoidforrás (tea, bogyós gyümölcsök, alma, narancs, vörösbor) fogyasztását. Ezután az összefüggést keresték a flavonoidbevitel és a Parkinson-kór kialakulásának kockázata közt. Az eredmények arra utalnak, hogy a flavonoidok védőhatást fejtenek ki az agyi idegsejtekre, ezáltal csökkentve a rettegett betegség kialakulását.

Acai bogyó

Az acai (ejtsd: ászáj vagy ászái) bogyó finom trópusi gyümölcs, hatalmas pálmán nő az amazóniai esőerdőben. Észak-Brazíliában, az Amazonas vidékén élő emberek már több száz éve fogyasztják, gyógyító hatása legendás. Tízszer annyi antioxidáns van benne, mint a szőlőben és kétszer annyi, mint a fekete áfonyában, sokan a legjobb tápértékkel rendelkező gyümölcs­nek tartják a világon.

Áfonya

A fekete és a vörös áfonya is a hangafélék családjába tartozó gyümölcs. A fekete színű már a középkorban gyógynövényként volt ismert. Nagy mennyiségben tartalmaz gyümölcssavakat, gazdag ásványi anyagokban. Antocián-tartalma erősíti az immunrendszert és késlelteti az öregedési folyamatokat. A vörös áfonyának különösen a E- és C-vitamin-, valamint béta-karotin-tartalma jelentős, ezenkívül jótékony hatással van a bél- és hólyagműködésre.

Cseresznye

Az elterjedt nézet szerint a cseresznyét Anatóliából (a mai Törökország területéről) hurcolták be a Római Birodalomba. A gyümölcs sok A-, B-, és C-vitamint tartalmaz, ezenkívül kalciumot, káliumot, kobaltot, foszfort és vasat. 78-82%-a víz, ezért kiváló vértisztító hatású, színes karotinoidjai (béta-karotin, lutein és zeaxantin), antocianidjai és flavonodjai gyulladásgátló és fájdalomcsillapító hatásúak.

Eper

Botanikai szempontból az eper (valamint a szeder és a málna) nem bogyós, hanem tulajdonképpen magvas gyümölcs. Az epret véletlenül fedezték fel Franciaországban, tudatosan először 1870-ben ültették. Gazdag ásványi anyagokban, gyümölcssavban, C-, B1-, B2- és A-vitaminban, immunerősítő, tisztító hatású és segít a sejtek fejlődésében.

Goji berry

A második legnagyobb mennyiségű C-vitamint tartalmazó gyümölcs. Gazdag B-vitaminban, káliumban és antioxidánsokban, továbbá 18 különböző aminosavat is tartalmaz, jelentős béta-karotin-tartalma pedig segít megelőzni a szívbetegségeket, és a bőrt is védi a nap káros sugaraitól.

Málna

Már a kőkorszakban is ismerték, de csak az ókorban használták először gyógynövényként. Vörös, sárga, sőt fekete fajtája is ismert. A málna sok kalciumot, A-provitamint, B1-, B2- és C-vitamint tartalmaz. Vértisztító hatású, csökkenti a magas vérnyomást, levele teaként fogyasztva a vércukorszintet szabályozza. A népi gyógyászatban is gyakran alkalmazták a málnalevélteát, állítólag könnyíti a gyerekszülést.

Meggy

Ez a piros bogyós gyümölcs gazdag vitaminokban (A, B1, B2, C), valamint kalciumban, káliumban, magnéziumban és vasban is. Erős vértisztító hatással rendelkezik, serkenti a máj és a vese működését, ezenkívül enyhíti az ízületi megbetegedések okozta fájdalmakat és a fejfájást is. A meggy leve az egyik legjobb ellenszer a meghűléses betegségek kezelésére.

Ribizli

A ribiszkefélék családjába tartozó gyümölcsökhöz soroljuk a feketeribizlit, a vörös ribizlit és az egrest (köszméte) is. Elmondható róluk, hogy rengeteg káliumot, kalciumot, foszfort tartalmaznak, és C-vitamin-tartalmuk különösen magas. A feketeribizlit a 16. századtól kezdve termesztik, minden gyümölcsök közül ez tartalmazza a legtöbb C-vitamint. A köszmétefa savanyú termésének csekély az energiatartalma (44 kcal/100 gr), ellenben sok vitamint, köztük A-, B1- és C-vitamint tartalmaz. Segíti az emésztést, kedvező hatással van a belső elválasztású mirigyekre és a szívre is. A josta csak néhány évtizede létezik, általában a feketeribizli és a köszméte keresztezéseként jellemzik, bár genetikai háttere ennél összetettebb. Mindkét gyümölcsre hasonlít kicsit, megőrizte az egres savanykás ízét, illata viszont inkább a feketeribizliére emlékeztet.

Szeder

A szedert már az ókorban, Hippokratész idejében gyógynövényként tartották számon, az 1500-as években pedig fogínyvédő tulajdonsága miatt, valamint állatok fekélyeinek kezelésére használták. Magas a karotintartalma, ezért a legfontosabb A-provitamin-forrásunk. Tápanyagtartalmában hasonlít rokonához, a málnához, de nagyobb a rosttartalma.

Szőlő

A szőlő értéke az ásványi savak tartalmában van. Legtöbb benne a kálium és a szelén, ez utóbbiról tudjuk, hogy kiváló antioxidáns hatással bír, ezért nagymértékben befolyásolja a sejtek öregedése elleni küzdelmet. A szőlőcukor rengeteg energiát szolgáltat, és gyorsan bekerül a vérbe. A gyümölcs ballasztanyagai segítik az emésztést, antociánjai pedig a rák és a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében jeleskednek.