A hét közepén tetőzhet a Tisza a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tokajnál; itt kedden, illetve szerdán 850 centiméter körüli tetőzési értékre számítanak - mondta az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi osztályvezetője.

Belvízzel elöntött mezőgazdasági terület Szarvas határában. Nem látni a végét

Csont Csaba kifejtette: a folyó vízállása vasárnap Tiszapalkonyánál is eléri a másodfokú készültségi szintet. Tokajnál 850 centiméter - plusz/mínusz 20 centiméter - körüli értékkel számolnak (a harmadfok 800 centiméter).

A Bodrog mellékvizei is áradnak, harmadfokú vízszintekkel tetőznek, vagy már tetőztek. A Tiszai árhullám hatására néhány centiméteres további emelkedés még elképzelhető a folyón. Felsőbereckinél 740 centiméter (harmadfok 700 centiméter), Sárospataknál 680 centiméter körüli (harmadfok 650 centiméter) tetőzési szintekre számítanak.

Zavartalanul vonul le az ár A Hármas-Körös mellékfolyóin

Vasárnap reggelre az előző napi 72 kilométerről 176 kilométerre emelkedett a Hármas-Körös mellékfolyóin az árvízvédelmi készültség hosszúsága - közölte a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Az árhullám levonulása mindazonáltal továbbra is zavartalan, védekezési beavatkozásra nem volt szükség.

A Berettyón Szeghalomnál a folyó várhatóan hétfőn tetőzik, s a számítások szerint nem kell elrendelni a legmagasabb készültséget. A Sebes-Körös Körösladánynál óránként két centiméterrel árad. Az igazgatóság szerint hétfőre a vízoszlop magassága eléri az 500 centimétert, s akkor elrendelhetik a másodfokú árvízvédelmi készültséget.

Mellékfolyói áradása miatt folyamatosan emelkedik a Hármas-Körös vízszintje is. Tetőzése Gyomaendrődnél hétfőn, Szarvasnál pedig kedden várható.

A víz útjába állt az összedőlt híd

Felsőzsolca határában vasárnapra elbontották a nyári árvízben összedőlt, a Kis-Sajó fölött átívelő, évek óta használaton kívüli közúti hidat, amely a jelenleg levonuló árhullámot visszaduzzasztotta.

Töttős Györgyi, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője a híd mellett vasárnap délután megtartott sajtótájékoztatón elmondta: azért vált szükségessé ilyen hirtelen a valamikori átkelő romjainak elbontása, mert a helyzet most vált akuttá. A híd-torzók eltüntetése után az áradó folyó vízszintje csökkent. Töttős Györgyi közölte: jelenleg az ország 15 megyéjében védekeznek az ár- és a belvíz ellen.

Közismert, hogy Felsőzsolcán június elején pusztított az árvíz, több mint kétszáz ház dőlt össze, vált lakhatatlanná, ezek túlnyomó hányadát mára újjáépítették.

Súlyos belvízhelyzet

Békés megyében súlyos belvízvédelmi helyzet alakult ki, hiszen az elöntött területek nagyság egy nap alatt 800 hektárral emelkedett, és elérte a 43800 hektárt - közölte a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vasárnap. Megtudtuk: a térségben 13630 hektár vetést és 15960 szántót öntött el a belvíz.

Az önkormányzatok közül összesen 27-ben védekeznek az elöntések ellen a térségben, közülük harmadfokon nyolc település, például Szarvas, Murony, Gyomaendrőd és Kétsoprony. További 16-ban másodfokú és három településen elsőfokú a riasztás.

Kilépett a medréből a Szarvas-békésszentandrási-holtág Szarvasnál, mert a szivattyúk nem győzik a holtágba befolyó belvizet átemelni a Hármas-Körösbe - tájékoztatott Szarvas polgármestere. Babák Mihály elmondta: a holtág egyes területeken elöntötte a meder melletti, alacsonyabban fekvő partszakaszokat, és előfordulhat, hogy a későbbiek során veszélyezteti Szarvas és Békésszentandrás belterületeit is.

Az ivóvizet védik Hajdú-Biharban

A Hajdú-Bihar megyei védelmi bizottság szombati ülésén az ivóvízbázis védelme miatt elutasította Hajdúnánás és Hajdúböszörmény önkormányzatának azt a kérését, hogy kezdjék meg a belvizet a Keleti-főcsatornába szivattyúzni - közölte Törjék Károly, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgató-helyettese vasárnap.

Az igazgatóság főmérnökének ismertetése szerint pénteken Hajdúnánás, szombaton Hajdúböszörmény önkormányzata is állattartó telepek veszélyeztetettsége miatt fordult kérésével a bizottsághoz. A testület azonban mind a szombati, mind a vasárnapi ülésén úgy határozott, hogy csak a legvégső megoldásként jöhet szóba az, hogy a belvizet a Keleti-főcsatornába szivattyúzzák.

Indoklásuk szerint a belvíz olyan mértékben rontaná a 4500 ember ivóvízellátását biztosító csatorna vízminőségét, hogy utána 3-4 hónapig tartálykocsival kellene megoldani Debrecen két városrészének, Ondódnak és Nagymacsnak, valamint Nagyhegyesnek az ivóvízellátását.