A Szent Lőrinc könnyeinek is nevezett csillaghullás megfigyelése idén sajnos nem lesz a legoptimálisabb az Időkép szerint, ugyanis alig lesz két nappal vagyunk telehold után. Augusztus 10-én, vasárnap este a Hold 50 ezer kilométerrel közelebb volt a Földhöz a szokásosnál, a csodás jelenség azonban olyan fényessé teszi még most is az esti égboltot, hogy a hullócsillagokat jóval nehezebb észrevenni.

Holdfelkelte Hortobágy közeléből fotózva Czeglédi Zsolt / MTI

A Galileo Webcast oldalon idén is beüzemelnek egy különleges rádiómeteoros rendszert. A légkörbe érkező meteorok nemcsak fénylenek, hanem kiválóan tükrözik a távolabbi URH-adóállomások által sugárzott adásokat, az oldal ezeket észleli és jeleníti meg. Ha tehát egy meteor felizzik a légkörben, a tipikusan néhány tizedmásodperctől pár másodpercig élő ionizált csatorna tükrözni erre az időre egy távolabbi adóállomás műsorát, azaz a készülék rövid időre megszólal, olykor egészen jól felismerhetően, hogy épp mit sugároznak - így akkor is értesülni lehet egy-egy hullócsillagról, ha éppen nem látjuk az égbolton.

A Perseida meteorraj első írásos feljegyzése még az ókorból való, de azt már csak a 19. század derekán állapították meg csillagászok, hogy a Swift-Tuttle üstökös szétdarabolódott részeiből áll.A meteorok megfigyeléséhez nem szükségeltetnek csillagászati eszközök, ugyanis szabad szemmel is láthatóak, átlagosan percenként egy-kettő.