Hegedűs Emese, a busójárás egyik fő szervezője az MTI-nek elmondta: a hat napon át tartó népszokás több mint hetven rendezvénye rendben zajlott, a szórakoztatásról minden eddiginél több, 1100 busó és 100 egyéb maskarás gondoskodott, a résztvevőknek 250 árus, köztük népművészek, iparművészek, kézművesek, vendéglősök kínálták termékeiket.

Becsléseink szerint a vasárnapi kiemelt programok rekordszámú, mintegy 100 ezer érdeklődőt vonzottak, de a város szombaton is 30-35 ezer, vagyis annyi embert látott vendégül, amennyi évekkel ezelőtt farsangvasárnap gyűlt össze Mohácson - közölte.

A szervező úgy vélte, a busójárás népszerűségének elmúlt években tapasztalt ugrásszerű növekedése egyértelműen annak köszönhető, hogy a népszokás 2009-ben felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének UNESCO-listájára.

Már nemcsak Magyarországról és nem is csak a környező országokból, hanem Angliából, az Egyesült Államokból, sőt, Kínából és Japánból is jönnek turistacsoportok Mohácsra, hogy részesei lehessenek a télűző fesztiválnak - jegyezte meg.

Bár a mohácsiak azt tartják, hogy a busójárás keddi napja az övék, akkor van az ő farsangjuk, de a szombaton és vasárnap tapasztalható tumultus miatt újabban sok turista erre a napra időzíti a látogatását - tette hozzá.

Hegedűs Emese emlékeztetett arra, hogy 2013 év végén nyílt meg a Busóudvar, ahol azok is megismerkedhetnek a nemzetközi hírű fesztivállal, akik az év más időszakában érkeznek Mohácsra. A busójárás hangulatát idéző kiállítást eddig több mint 15 ezren látták.

Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.