Egy olasz sebész szerint hamarosan lehetségessé válik az, hogy a gyógyíthatatlan betegek fejét egy egészséges testre operálják át. Sőt, a jövő a teljes testcserés megfiatalodás felé mutat, mely beavatkozás idővel közönséges szépészeti műtétté válhat.
Fejátültetésre készül egy olasz sebész
Sergio Canavero szerint két éven belül megtörténhet az első fejátültetés, mely 7,5 millió fontba (több mint 3 milliárd forintba) kerülne – írja a Daily Mail.
Az olasz sebész úgy véli, az igen költséges beavatkozás elsősorban olyan emberek életét menthetné meg, mint amilyen a néhai Christopher Reeve színész, és a degeneratív idegrendszeri betegségben szenvedő Stephen Hawking, de a rákosok számára is reményt nyújthat. A műtét idővel az élet meghosszabbításának elterjedt módszere lehet, illetve a távoli jövőben szépészeti beavatkozássá válhat.
Kritikusai szerint dr. Canavero csak fantáziál, de az orvos állítja, a szükséges technológiák már léteznek, csak ötvözni kellene őket. Több mint negyven éve végrehajtották már az eslő fejtranszplantációt majmon, Kínában pedig nemrégiben egerekkel értek el sikert.
A potenciális betegek listáját az olasz sebész már összeállította és idén nyáron egy londoni orvosi csúcskonferencián (a helyszín és az időpont még nincs meg) szándékozik elképzeléseit a nyilvánosság elé tárni annak érdekében, hogy 2017-re az első emberi fejtranszplantáció megvalósulhasson.
Canavero elképzelése szerint a donortestek agyhalottaktól származnának. A fejeket és a testeket egy időben választanák el egymástól ultra éles pengéével a tiszta vágás érdekében. Ez után a donor testét és a páciens fejét összeillesztenék, polietilén-glikollal rögzítenék a gerincvelő két végével együtt. Az operációt négyhétnyi mesterséges kóma követné, mely idő alatt a páciens feje az új testével összegyógyulna. A gerincvelő és az agy közti idegi kapcsolatot kisebb áramütésekkel stimulálnák.
Miután felébresztenék a kómából a beteget, intennzív fizioterápiás és pszichológiai kezelés venné kezdetét, a donorszerv (ez esetben az egész test) kilökődését erős immunszupresszív gyógyszerekkel akadályoznák meg.
Dr. Canavero szerint etikátlan dolog megtagadni a gyógyíthatatlan betegektől ezt a lehetőséget, ugyanakkor az etikai kérdések túlmutatnak a transzplantáción magán. Például kinek a gyermekei lesznek azok, akiket a donortest tulajdonosa nemzett? És a műtét után születettek kinek a rokonságához fognak tartozni?
Ezen túl: ki fogja eldönteni, hogy a szűkösen rendelkezésre álló egészséges donortesteket ki kaphatja majd meg? A sebész szerint persze ezen még korai gondolkodni, hisz a transzplantáció anyagi vonzata miatt kevesen engedhetik majd meg maguknak és tényleg csak végső mentsvárként folyamodnának ilyen drasztikus beavatkozáshoz.
A jövőben viszont – így érvel Canavero -, a klónozás megoldást nyújt majd a donorhiányra. Az ember egyszerűen leklónoztatja saját magát, majd 60 éves korában testet cserél és egy egészségesebb, fiatalabb testben él tovább.
William Matthews, az American Academy of Neurological and Orthopaedic Surgeons elnöke úgy véli, a gerincfúzió koncepciója üdvözlendő és számos területen lehetne alkalmazni, ám Canavero időzítése helytelen: „Ő azt hiszi, hogy minden készen áll, de szerintem ez csak a távoli jövő".
Ám Harry Goldsmith kaliforniai orvos, aki azon kevesek egyike, akik gerincvelő-sérülteknek visszaadták a járás képességét, nem hiszi, hogy a teljes testátültetés valaha is megtörténhet.