Leinemann Zsoltot tavaly november 27-én helyezték előzetes letartóztatásba, azonban - mivel jelöltként indult az országgyűlési képviselő-választáson és megillette a mentelmi jog - március 30-án szabadlábra került. A jelölt azonban nem szerzett mandátumot a választókerületében, így mentelmi joga megszűnt.

A Fővárosi Főügyészség ezért kezdeményezte előzetes letartóztatását, a szökés, elrejtőzés, a bizonyítási eljárás megnehezítése, továbbá a bűnismétlés veszélyére hivatkozva.

A BKKB kedden tárgyalt a kényszerintézkedés elrendeléséről, de nem látta indokoltnak az előzetes letartóztatást, ám a lakhelyelhagyási tilalmat igen, amit 30 napra el is rendelt. A bíróság arra hivatkozott a kényszerintézkedés elrendelésekor, hogy megítélése szerint fennáll a gyanúsított szökésének, elrejtőzésének a veszélye.

A bíróság végzése nem jogerős, azt a gyanúsított és védője tudomásul vette, de az ügyészség fellebbezett. A lakhelyelhagyási tilalom idején Leinemann Zsoltot hetente kétszer ellenőrzi a rendőrség.

A ScienNet nevű, Washingtonban bejegyzett cég magyarországi tevékenységével összefüggésben adócsalás és sikkasztás miatt folyik eljárás, a vám- és pénzügyőrség 2009. november 20-án rendelt el nyomozást a ScienNet törzsvásárlói rendszerével kapcsolatosan. A társaság képviselőjét a bíróság november 27-én helyezte előzetes letartóztatásba.

Leinemann Zsolt azonban függetlenként indult az országgyűlési választáson a Hajdú-Bihar megyei 2. számú egyéni választókerületben. Az országgyűlési képviselő-választáson jelöltként igazolt személyt megilleti a mentelmi jog, és bár a legfőbb ügyész kezdeményezte Leinemann mentelmi jogának felfüggesztését, azt az Országos Választási Bizottság fenntartotta, így a jelöltet március 30-án szabadlábra helyezték. A Hajdú-Bihar megyei 2. számú egyéni választókerületben azonban már az április 11-ei első fordulóban eldőlt a mandátum sorsa, azt Halász János, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte el.

A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága ezt követően az MTI érdeklődésére közölte: folytatja a büntetőeljárást Leinemann Zsolttal szemben, mivel a gyanúsított mentelmi joga a választás jogerős lezárultával megszűnt.

A Fővárosi Főügyészség ezért kezdeményezte az előzetes letartóztatás elrendelését, mivel az ügyészség szerint fennáll a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye. Leinemann Zsoltot nem vették őrizetbe, az ügyészség álláspontja szerint a gyanúsítottat a mentelmi jog miatt kellett az előzetes letartóztatásból kiengedni, de mivel ez az eljárási akadály megszűnt, vele szemben a kényszerintézkedés ismételten elrendelhető.

Leinemann Zsolt ügyvédje ugyanakkor azt mondta, álláspontja szerint ügyfelét nem vehetik újra őrizetbe. Futó Barnabás ezt azzal indokolta, hogy a büntetőeljárási törvény kimondja: "ugyanazon bűncselekmény miatt - ha a körülmények nem változtak - az őrizetbe vétel újra nem rendelhető el". Hozzátette: a körülmények nem változtak, mivel ez idő alatt - épp a mentelmi jogra tekintettel - védencével szemben nem folytathatták az eljárást.
Az ügy érdekessége, hogy korábban hasonló eset - hogy valakit a kényszerintézkedésből a mentelmi jogra hivatkozva engedjenek ki, majd arról a bíróságnak ismételten döntenie kell - még nem fordult elő.