A jelenleg ismert közel háromszáznegyven exobolygó (azaz más naprendszerben található bolygó) nagy része gázóriás, a Jupiterhez és a Neptunuszhoz hasonló méretű. A CoRoT-Exo-7b nevű újonnan felfedezett exobolygó mérete azonban a Földünkének alig kétszerese, azaz a legkisebb ilyen naprendszeren kívüli égitest. Központi csillagát egy földi napnál is rövidebb idő, mindössze 20 óra alatt kerüli meg. A rendkívüli közelség miatt felszíni hőmérséklete vélhetően nagyon magas, 1000-1500 Celsius fok között lehet.

Ahhoz nincs elegendő adat, hogy a bolygó tömegéről és sűrűségéről biztosat lehessen mondani. Elképzelhető, hogy a Földhöz hasonló kőzetbolygóról van szó, felszíne azonban a magas hőmérséklet miatt nem szilárd, hanem vélhetően láva borítja. Az is elképzelhető, hogy nagyjából egyenlő arányban áll kőzetekből és vízpárából. Sőt, az sem kizárt – vetette fel a hírek.csillagászat.hu -, hogy az úgynevezett „óceánbolygók” első azonosított képviselőjéről van szó. Az elmélet szerint ezen planétákat kezdetben részben jég borítja, ami később teljesen megolvad, ahogyan a bolygó lassan csillaga felé vándorol és melegszik.

A Földünkhöz akár kismértékben is hasonlító Naprendszeren kívüli planéták - az úgynevezett szuper-Földek - száma csekély, ugyanis detektálásuk, éppen a viszonylag kis tömegük miatt nagyon nehéz. Ha azonban fedési rendszerben fordulnak elő, azaz a Földről észlelhető a csillaga előtti elvonulás, akkor akár az átmérőjük is megbecsülhető. Ez történt ebben az esetben. Malcolm Fridlund kutató szerint a CoRoT-Exo-7b felfedezése azért jelentős, mert ez az első exobolygó, melynek felépítése egyértelműen olyan lehet, mint a Földünké.

A 2006-ban indított, 27 centiméteres tükörátmérőjű távcsővel felszerelt CoRoT felfedezésről beszámoló cikk az Astronomy and Astrophysics című folyóiratban jelenik meg. Az űrvilág.hu szerint a szerzők közt Csizmadia Szilárd (Berlin) is szerepel.