Az egyetem július 1-jén hivatalba lépő új rektorától, Bódis József orvosprofesszortól származó és a szenátus által csütörtökön elfogadott előterjesztés az intézmény gazdasági főigazgatóságán, valamint a nagyobb projekteken dolgozó alkalmazottakra terjed ki. A döntést az után hozták, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított egy a PTE gazdálkodásával összefüggő és az egyetem több vezetőjét is érintő vesztegetési ügyben.

"Az egyetem dolgozóinak döntő többsége tisztességgel, a törvényeket betartva végzi munkáját, és elhatárolódik minden törvénytelen tevékenységtől" - indokolta a lépést Bódis József a szenátusi ülést követően az MTI-nek. Hozzátette: "az egyetemi dolgozók széles köre nagyon rosszul éli meg ezeket az ügyeket, és olyan helyzetet kell teremteni, melyben az ehhez hasonló cselekedeteknek minimális legyen az esélye". A professzor rámutatott, hogy ezt a célt szolgálja több tervezett, a rektor és a szenátus jogosultságait növelő intézkedés is. Példaként említette, hogy a munkáltatói jogok a gazdasági főigazgatótól visszakerülnek a rektorhoz, s a "belső szabályozási mechanizmusokon" is változtatnak, hogy ezen ügyek már a napi működésnél napvilágra kerülhessenek.

Az NNI április óta folytat büntetőeljárást az ügyben, munkatársai mintegy húsz helyen tartottak házkutatást, több tárgyi bizonyítékot lefoglaltak, és húsz ember ellen indítottak eljárást, közülük tízen kerültek előzetes letartóztatásba. A letartóztatottak között van a PTE gazdasági főigazgatója, informatikai igazgatója és mások mellett a beszerzési osztályvezetője is. A gyanúsítottak egy része az egyetem beszállítójaként is működő cégeket képvisel.
Az MTI a gyanúsítottak védőitől korábban úgy értesült, hogy az NNI feltételezései szerint az egyetemi dolgozók pénzért jogtalan előnyhöz juttatták a három vállalkozást különböző beszerzések során. Az ezzel kapcsolatos gyanút titkos információszerzés tette megalapozottá.

Gábriel Róbert leköszönő rektor a csütörtöki szenátusi ülés után azt mondta az MTI-nek, hogy egy egyetemet nem lehet bizalom nélkül vezetni és szeretné, ha ez a bizalom helyreállna. Sajnálatosnak nevezte, hogy az intézmény olyan "negatív hírspirálba" került, amely sokat ártott jó hírének. Megjegyezte: a vesztegetési ügy előzetes letartóztatásba került gyanúsítottjai közül hatan, a szabadlábon védekezők közül heten az intézmény dolgozói, utóbbiakat már nem bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, hanem kisebb súlyú bűncselekménnyel, csalással gyanúsítják.

"A mechanizmus egy BKV-típusú történet. Nem teljesített, fiktív szerződésekről, olyan beszerzésekről van szó, melyeknél magasabb volt a beszerzési ár, mint amekkora lehetett volna. A jutalmazás egyéni számlákra való átutalással és készpénzes tranzakciókkal történhetett" - mondta. Hozzátette: a gyanúsítottakat már több mint egy éve figyelte az NNI.