A kutatók a tavaly március 11-i katasztrófát túlélt, egészséges kamaszok agyáról a szökőár előtt, illetve utána készített felvételek összehasonlítása révén vizsgálták az érzelmi megrázkódtatás idegtani hatásait. A poszttraumatikus stressz szindrómától (PTSD) szenvedő fiatalok esetében a kutatók zsugorodást észleltek a döntéshozatallal és az érzelmek szabályozásával összefüggő agyterület méretében. 

"Az orbitofrontális kéreg kiterjedésében tapasztalt elváltozás mértéke összefüggésben áll a PTSD tünetek súlyosságával" - mondta el a Tohoku Egyetemen dolgozó Szekigucsi Acusi, a tanulmány szerzője. A Molecular Psychiatry című folyóiratban közölt tanulmány 42 egészséges kamaszkorú fiatal bevonásával készült, akiknek agyáról - a mostani vizsgálatétól eltérő okokból - felvétel készült a katasztrófát megelőző két évben. 

A résztvevők mindegyikét az ország északkeleti részén elterülő, a szökőár által súlyosan megrongált Szendai városából választották ki. A kutatók úgy vélik, hogy bár a tapasztalt agyi elváltozás nem szükségszerűen maradandó, ám a felfedezés mindenképpen segítheti a hasonló traumák által kiváltott érzelmi hatás jobb megértéséhez, illetve a PTSD kezelésére irányuló hatékonyabb módszerek kidolgozásához vezető vizsgálatokat. 

"Nem csupán a pusztító rengés, hanem a kisebb földmozgások gyakorisága, az atomerőműből szivárgó sugárzó anyag és a tavalyi katasztrófát követő egyéb nehézségek - például a közszolgáltatások kimaradásai - is mind felelősek a stresszes időszakokért" - idézte a szakembereket a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása. 

Mint azt a kutatók hangsúlyozták: ez a rendkívül szélsőséges eset ritka lehetőséget szolgáltatott a katasztrófákkal összefüggő agyi elváltozások tanulmányozására.