80 éven át nyírta a pekingieket a leghíresebb kínai borbély
Csing 15 éves korában kezdte a szakmát, triciklin járva a főváros sikátorait, ollója és egy vasdarab segítségével éles hangot csiholva, hogy így hívja fel a figyelmet szolgáltatására. 1911 után, a Csing-dinasztia leáldozásával a kor divatjával is hamar szakítottak a férfiak, és sorra megváltak copfjuktól. Az akkori fiatal fodrász sokuknak segédkezett ebben. Élete java részében a belvárosi Csingsan park mellett szolgálta kuncsaftjait, akik közül az öregeket ingyen is megnyírta.
Az idős férfi sok alkalmi és törzsvendégét élte túl, és még 90-es éveiben is vállalt munkát, a nehezen mozgó idősekhez házhoz ment.
Alig 20 négyzetméteres, egyszerűen felszerelt fodrászműhelyében rendszerint 1-2 jüant (30-60 forint) kért egy-egy alkalomért, amibe esetenként az arc borotválása és az orrszőrzet eltávolítása is beletartozott.
Fél évszázadon át használt szerszámait csak idén szeptemberben ajándékozta el egy negyvenes éveiben járó pekingi tanítványának, aki azonban nem használja azokat, mert - mint mondta - túl értékesek számára. Ő - Csinghez hasonlóan - ugyancsak ingyen vágja az idősek haját, akárcsak egy másik, vidéki tanítvány: mesterükhöz hasonlóan azt vallják, hogy nem a pénz a fontos, hanem a mesterség.
2002-ben, 87 évesen díjnyertes televíziós dokumentumfilmet forgattak róla Csing Kuj és öreg kliensei címmel. Haszi Csaolu rendezésében 93 éves korában újabb életrajzi film készült róla Az idős borbély címmel, ez 2006-ban az Indiai Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a fődíjat, a legjobb filmnek járó Arany Pávát. A díj átvétele után Csaolu azt mondta, az öreg borbély azt akarta, hogy mindenki olyan tisztán és rendezetten távozzon az élők sorából, mint ahogy világra jött.
Az idős mester egy vele készült interjúban büszkén számolt be arról, hogy még egy német rendező is felkereste, és külföldiek is meg-megfordultak nála. Japánban is vendégeskedett, ahol 30 interjút adott. Büszkén nyilatkozta: kisujjában a mestersége, tudja, kinek milyen frizura jár.
Pekingben számos hagyomány és babona fűződik a hajvágáshoz. Nem szabad például nyiratkozni a holdújév első hónapjában, mert az bajt hozhat a családra. Nagyon is ajánlott viszont fodrászhoz menni a második hónap második napján, mert az ekkor készült új frizura szerencsét hozhat egész évre.