Mindenki voyeur. Ezt az egyik legalapvetőbb emberi tulajdonságot szolgálja ki nagyon sok esetben a Google Street View. Ahelyett, hogy utaznánk, pár kattintással megnézhetjük, hogyan is néz ki egy-egy utca hangulata – például nagyon hasznos tud lenni, ha épp lakásvásárlás előtt állunk. Ha egy hirdetés azt írja, hogy napos, parkos, polgári a környezet, viszont ha a képeken betontengert látunk, autókkal teli forgalmas utat, esetleg szemétlerakót, nem biztos, hogy érdemes személyesen is „odaugranunk”.

A Google Street View ráadásul halad a korral, időközönként újrafotózzák a helyszínt. A digitális technika pedig most már van annyira idős, hogy dokumentálta a nagy változásokat. A Business Insider cikke pedig felhívja a figyelmet arra a brazil Rrb nevű csoportra, akik az olyan helyszíneket kutatják fel, és rendeznek digitális tárlatot a tiszteletükre, melyek az előnyükre változtak.

A példák pedig olykor megdöbbentőek. A dél-koreai Suwonban például egy hatsávos útból lett zöldellő park, apró patakkal. Elképesztő.

Külön öröm, hogy a most bemutatott ötven helyszínből van három magyar. Az egyik a Ferenciek tere, melynek korábbi állapotában az aluljáróban robogtak az autók, a korlátok pedig markáns szocreál betonfalakban manifesztálódtak. Az új állapot sokkal esztétikusabb – igaz, a környezet nem lett zöldebb, csak a lerakott kövek használata lett esztétikusabb. Meg, persze, betemették az aluljárót. Ugyanakkor ez a kép találóan jellemzi korunk városrendezésének divatját: imádjuk a műkövet.

Sokkal jobb a helyzet a Csarnok téren, ahol a szépnek még jóindulattal sem mondható kukaegyüttes kikerült a képből, visszaszorultak a kocsik (az mindig nagy siker, ha parkoló vagy utca szűnik meg a gyalogosutak, illetve a parkok javára), és két kis foltban megjelent egy kis zöld.

A harmadik helyszín az Idősebb Antall József rakpart: itt annak örülhetünk, hogy eltűnt egy felhajtó a Parlament mellett.