A rossz reklám nem reklám?
Ezzel az adattal próbálja illusztrálni az internetes kereső- és hirdetési cég azt a gigászi harcot, amelyet a hamisított, ártalmas, illetve illegális termékek/szolgáltatók terjesztőivel folytat, immár évek óta.
A küzdelem természetesen nem írható le a jó és a gonosz harcaként, még akkor sem, ha a Google-nak (a pénznek nincs szaga alapon) elvileg akár mindegy is lehetne, hogy kik és mit hirdetnek a felületein. A vállalatnak alkalmazkodnia kell azon országok jogi környezetéhez, amelyben működik, és azokra az esetekre is vonatkoznak előírások, amikor sem az áru eladójáról, sem a reklámozójáról, sem pedig a reklám címzettjéről, illetve a (potenciális) vevőről nem állapítható meg pontosan, hogy földrajzilag hova tartozik. Az USA Today tudósítása szerint hosszas jogi háborúba bonyolódott például a vállalat amiatt, hogy olyan, az USA-ban vényköteles gyógyszereket lehetett reklámozni – és közvetve megvásárolni – az orvos és a recept kikerülésével a Google-n keresztül, amelyeket kanadai online gyógyszertárak árusítottak (megjegyzendő, hogy a kanadai cégek elvben nem sértettek szabályt, hiszen ott ez a tevékenység legális, és a vényköteles szerek köre sokkal szűkebb).
A Google végül vétlen félként is belement abba, hogy 500 millió dolláros büntetést fizessen az Egyesült Államokban. Ráadásul – bár hasonló hirdetések olykor továbbra is felbukkannak – a vállalati politikában már szerepel az illegális, veszélyes vagy hamisított készítmények kitiltásának célja és módja.
Tavaly több mint 350 millió rossz hirdetést szűrtek ki a keresőcégnél. A 2012-es hasonló adat 220 millió volt, ami elsősorban a felderítés és a szűrés hatékonyságának növekedését jelzi. A letiltott hirdetők száma közben drasztikusan, 850 ezerről 270 ezerre csökkent, szakértők szerint azért, mert a Google láthatóan kockázatos tereppé vált a gyanús áruval házalók számára.
