A görög filozófusról elnevezett, két és félszer három méteres favázas épület a lehető legkisebb térbe igyekszik okosan bepréselni a minimális lakhatáshoz szükséges funkciókat. Helyet kapott benne egy apró konyha, hátsó traktusában zuhanyzó, kihúzható fekvőhely, lehajtható asztal, és még szekrénynek is maradt hely. A környezettudatosság jegyében összegyűjthető a tetőről lefolyó esővíz, az áramot pedig napelemek biztosítják. Ez lényegesen komfortosabb, mint a névadó Diogenész spártai lakhelye – egy nagyméretű amfora, a legendák szerint.

Jóllehet méretes középületeiről ismert leginkább, Renzo Piano a hatvanas évek óta tervez kísérleti mikroépületeket. A Diogenész ötlete négy éve merült fel, az Abitare építészeti magazin egyik cikkében. Ennek farvizén kapta Piano a megbízást a Vitra elnökétől. Az alumíniumpanelekkel burkolt favázas épület ugyan egyszerűnek tűnik, a tervező szerint egy hosszú-hosszú út végállomása, amit vágyálmokkal köveztek, tudományos megközelítéssel szegélyeztek, és a legmodernebb műszaki megoldásokkal burkoltak. A műszakilag és esztétikailag kifogástalan víkendház építési költsége tizenötezer euróba került.