Természetesen nem véletlen, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) negyvenéves PhD-hallgatójánál érdeklődünk e kérdésről: Marcell nyerte a pályázatot, amelyet az MTK vizuális arculatának megújítására írtak ki.

A projekt már csak azért is figyelemre érdemes, mert idehaza fölöttébb szokatlan, hogy a testkultúra képviselői kiemelt figyelmet fordítanak a vizuális megjelenésükre. Hogy az MTK-nak fontos volt az ügy, azt jelzi: a fővárosi klub elöljárói a MOME szakértőihez fordultak. Az illetékesek végül Marcell anyagát ítélték a legjobbnak.

A tervezőgrafikus éppúgy előtanulmányokkal kezdte a munkát, mint mindig. Igyekezett megismerkedni az egylettel, annak történelmével, hőseivel, emblémáival, hagyományaival, identitásával. Az információk összegzése után alakította ki az egyesület új arculatát. A sporttal persze nem most kötött barátságot, egész életében mozgott. Úszott, futott, de már gyermekkora óta a küzdősportok állnak hozzá a legközelebb. Velünk nem kellett közelharcot vívnia, hogy elhiggyük, amit a vizuális megjelenés jelentőségét firtató felvetésünkre felel: „Egy cégarculat kiemelten fontos minden területen, hiszen a vállalat ezen keresztül folytat kommunikációt környezetével, határozza meg értékrendszerét, önazonosságát, a piacon betöltött státuszát.”

Az pedig aligha árt, ha a sportegyesület minden pillanatban tükrözi a saját világát. Éppen ezért az MTK ugyanolyan komplex megoldást kért, amilyet a versenyszféra szereplői szoktak. Az arculatváltás minden kommunikációs és médiafelületet lefed, éppúgy vonatkozik a névjegykártyára, a honlapra, az okostelefonos alkalmazásra, mint a logóra. Az utóbbi áll a sor elején: az embléma a terv központja. Ennek kialakításakor a tervezőgrafikus figyelembe vette a korábbi címereket, a betűtípusokat, az együttes zsidó gyökereit. A kiválasztott kék színt lesz alkalma megismerni mindenkinek. Már ha a megrendelő betartja a szabályokat, és követi az útmutatóban előírtakat.

– Ha egy cég eltér az arculati kézikönyvben foglaltaktól, akkor a vizuális összkép elkezd szétesni, és utána már nincs, ami ismét összefogja – jegyzi meg Marcell. Bejáratott márkák esetében furcsa is lenne az ad hoc beavatkozás, elvégre meghökkenést keltene, ha a hagyományos Coca-Cola alkalmilag rózsaszínbe öltözne. A sport e tekintetben talán minden másnál erősebb korlátokat állít. A szurkolókat olyan erős érzelmi kötelék fűzi imádott csapatukhoz és annak múltjához, hogy a radikális váltás szinte elképzelhetetlen. Marcell szerint ezért fontos, hogy az új vizuális világ ne grafikai trendeket és tiszavirág-életű vizuális divatokat kövessen, ellenben korszerű megjelenést tükrözzön. Évszázados tradíciókkal fölvértezett egyletek logója és megjelenése nem avulhat el két év alatt. Hogy az efféle grafikai kopás nincs kizárva, arra Marcell Tamás a tavalyi ötkarikás játékokat említi példaként: „A 2012-es londoni olimpia, egyébként kiváló és gyönyörű arculata, tökéletes lenyomata a jelenlegi kortárs grafikai szemléletnek, különös tekintettel a generatív arculatra, amely elsősorban a színek, a minták és a formák újfajta egységét és fúzióját jelenti. A négyévente megrendezett esemény kiváló alkalmat ad arra, hogy mindig újra lehessen gondolni és tervezni az olimpia vizuális nyelvezetét. Egy tradicionális értékeket hangsúlyozó futballcsapatnak viszont ez nem feladata.”

Úgy tetszik, a klubok esetében, amelyek a pályán a legjobbak közé tartoznak, „arculatügyben” is éltanulók. „A Chelsea-t, az Arsenalt vagy a Manchester Unitedet is kiemelhetném. De ami leginkább lenyűgöz, az a rendkívül egységes és következetes vizuális összkép, valamint a formatervezett futballcipő. Ez nagyon izgalmas terület, hiszen egyaránt meg kell felelni a funkcionális és az esztétikai követelményeknek” – magyarázza Tamás. Ha az MTK következetesen megvalósítja a terveket, akkor alighanem az élre áll a hazai arculati bajnokságban. Biztosan vannak, akik úgy gondolják, hogy ez nem jelent semmit, a sportolók a pályán győzik meg a szurkolókat, a logó pedig nem tud gólt rúgni. Ám erre mondja Marcell: „Ha a Keleti pályaudvartól indulva végigsétálunk a Rákóczi úton, akkor gyorsan megértjük, milyen károkat okozhat az arculat és a vizuális kultúra hiánya.”

Ezt a pályán úgy hívják: öngól.