A hazai dísznövény-nemesítés meghatározó alakjának tekintett Kováts – nevéhez száznegyvennégy államilag elismert egynyári növényfajta nemesítése fűződik – korábban háromszor még átélhette a győzelem érzését. Ezzel rekordtartó: ő az egyedüli, akinek négy nemesített dísznövényét is világszépének választották.

Kováts Zoltánról azt mondják, hogy zseni volt, a kivételes tehetségekre jellemző vonásokkal. Mindene volt a növényvilág. A hozzá hasonlóképpen fanatikust elfogadta, de aki csak tessék-lássék foglalkozott a növényekkel, rövid ideig maradhatott meg mellette. Kitartó volt és szívós. Meglátta, hogy milyen növénnyel érdemes foglalkozni. Szerencsés volt, és meg is dolgozott a szerencséért. Ha azt látta, hogy egy növényfajtával a világon odaadóan foglalkoznak, mindent beleadnak a nemesítésbe, nos, azzal ő többet nem foglalkozott. Nem azért, mert nem szerette a konkurenciát, hanem azért, mert látta, hogy a növény jó kezekben van. (A budatétényi intézet másik nagy alakja Márk Gergely, akinek a nevéhez mintegy 800 rózsafajta nemesítése fűződik. Nem véletlenül hívták a tavaly novemberben, kilencvenéves korában elhunyt Márkot „rózsaembernek”.)

Az 1950-es években alapított növénynemesítő intézetben anno ezren dolgoztak, most jó, ha ötvenen. Az egykori birtok összement, a földek és az épületek egy részét eladták. A korábbi nagyságból azért mára is maradt. A még mindig jelentős kiterjedésű kertben gyönyörűséges virágok pompáznak – rózsák, kakastaréjok és megannyi más csoda. Kicsik, közepesek, nagyok, napfényt kedvelők, és a szárazságot is tűrő fajták. Szín-, forma- és méretkavalkád, amerre a szem ellát.

Az 1970-es évek óta megrendezett Fleuroselect versenyre több ezer fajta egynyári növényt neveznek be, amelyek közül – különböző kategóriákban – évente két-három kapja meg az aranyérmet. A nevezés elfogadása után a címre ácsingózó intézetek elküldik a magokat a palántanevelő helyekre, ahol azt nézik meg, hogy a benevezett növény valóban tudja-e azokat a paramétereket, amelyekkel a nemesítők felterjesztették a díjra. A kiválasztás legalább egyéves előkészítést igényel. A narancspiros virágú Celosia plumosa „Arrabonát” a tavalyi Fleuroselecten jutalmazták aranyéremmel. A dísznövényt jelenleg Amerikától Ázsiáig forgalmazzák. Az aranyérmes kakastaréjt nemesítő Állami Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató-Fejlesztő Kht. munkatársai a 2013-as dániai konferencián rengeteg pozitív visszajelzést kaptak a mintamagokról is.

A legújabb jelöltjükről már megoszlottak a vélemények.– Idén egyik bazsalikomfajtánkkal indultunk el, de nem hozhatjuk el mindig mi az aranyérmet. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a növény még nincs teljesen kész. Ahhoz, hogy a szélsőséges időjárási körülményeket is jól viselje el, további nemesítés szükséges – mondta Kasztovszky Zoltán, a kutatóintézet ügyvezető igazgatója.

A Celosia plumosa „Arrabona” narancspiros virágú növény, amely egyedi színfoltot ad a kerteknek, virágágyásoknak. Nevét Győr városáról kapta az ókorban a rómaiak Arrabonának hívták a települést. A szépen bokrosodó egynyári növény a korai fagyokig virágzik, valamint igencsak szárazságtűrő. Utóbbi tulajdonságát a 2012-es nagy szárazság idején is bebizonyította. Pompáját az idei hőség sem csorbította.

Egyedi szín a virágágyásban