A 49 éves zenész már 2008-ban, négyéves börtönbüntetése letöltése után újra észrevétette magát a magyarul fekete vágyat jelentő Noir Désir keretein belül, amikor a rajongók megismerhették a Gagnant/Perdant (Nyertes/vesztes) számot, illetve egy évszázados sláger, a Le Temps de cérises (Cseresznyék ideje) modern változatát. Most pedig egyértelmű a szándék: Cantat, akit 2010-ben újra lehetett látni színpadon is, megpróbálkozik a szólókarrierrel is.

De hogyan fogadja ezt majd a történtek után a szakma és a közönség? Ez egyelőre megválaszolatlan kérdés. Közvetlen precedenst talán az jelentene a könnyűzene világában, ha Sid Vicious (Sex Pistols) érdemben túlélte volna barátnője, Nancy Spungen szerencsétlen, 1978-as manhattani halálát. De nem sokkal élte túl.

Cantat esetében különösen bizarrá teszi a készülő szólóalbum bejelentését, hogy az csaknem Marie Trintignant 2003-as halálának tizedik évfordulójára, augusztus 1-jére esett. Mint emlékezetes, a litvániai Vilniusban Cantat és szeretője, az ismert francia színésznő – nem mellékesen: négygyerekes anya – dulakodása közben utóbbi, 41 évesen életét vesztette. A bomba hír bejárta annak idején a világsajtót. Cantat-t végül nyolc év börtönre ítélték, amelynek jó magaviselete nyomán csak a felét kellett letöltenie, így négy esztendő múlva szabadult. A bulvársajtó azért is óriási érdeklődést tanúsított a történtek iránt, mert Trintignant nemzetközi hírű színészcsalád sarja: anyja Nadine, apja pedig Jean-Louis Trintignant. Különösen utóbbit a magyar filmrajongók is jól ismerhetik, legutóbb az Oscar-díjas Szerelemből, régebbről pedig az Éjszakám Maudnál-ból vagy Kieslowski Három szín-trilógiájának záróepizódjából, a Pirosból.

A Cantat-drámának ezzel nem volt még vége, sőt magyar szállal bővült ki. 2010 elején váratlanul öngyilkos lett Rády Krisztina, Cantat felesége és két gyermekének anyja, a magyar–francia kulturális kapcsolatok ismert alakja. Bár a rockzenész ekkorra már túl volt a Marie Trintignant halála miatt kapott börtönbüntetésen, a viharok nem csitultak. A két ügyet kezdettől fogva összefüggésbe hozták a francia hírek követői, és csak olajat öntött a tűzre az interjú, amelyet a Paris Match magazin tavaly év végén készített Rády Krisztina szüleivel. Ebben egyértelműen utaltak rá, Cantat a lányukkal szemben is agresszív volt, amiről ők „túl későn szereztek tudomást”. Mire a zenész beperelte a magazint.

Pár hete pedig megjelent Párizsban egy leleplezőnek szánt mű, Stéphane Bouchet és Frédéric Vézard újságírók kutatómunkájának eredménye, amely egyaránt foglalkozik Trintignant és Rády halálának körülményeivel. Így közlik annak a mintegy hét és fél perces telefonüzenetnek az átiratát, amelyet Rády Krisztina, a feleség halála előtt fél évvel hagyott szülei budapesti rögzítőjén. Ebből kiderül: rettegett férjétől, és „rémálomként” beszélt arról, amit Bertrand Cantat szerelemnek nevezett.

A Noir Désir az 1980-as évek végén tűnt fel a nemzetközi rockéletben. Különösen a második lemezükön található Aux sombres héros de l’amer (A keserű komor hőseinek) lett nagy siker. Az lett később az Un jour en France (Egy nap Franciaországban) is. Kérdés, mennyiben lesznek képesek inkább ezekre, nem pedig a magánéleti tragédiákra emlékezni a rajongók. Mindenesetre nem jó előjel: a Noir Désir annak nyomán bomlott fel 2010 őszén, hogy Serge Teyssot-Gay gitáros egyszerűen nem bírta tovább a történtek után Cantat-val. Pedig osztálytársak voltak Bordeaux-ban, és együtt alapították meg harminc éve a zenekart.