Európai Főszülő
Posvány
Nagyon is gondolt arra Salamon Eszter, hogy a fiát később külföldre küldje tanulni. És akkor már menne vele ő is. Azt mondja, komoly „hátrányban” van az átlag magyar szülőhöz képest: az Európai Szülők Egyesületének elnökségi tagjaként sok országban végiglátogatott már iskolákat, és megtapasztalta, hogyan működhetnek jobban a dolgok. – Látom az itthoni posványt, és látom, mitől van az, hogy külföldön a gyerekek kiválóan érzik magukat egy iskolában – meséli szomorú mosollyal. A gimnáziumot kezdi ősszel a tizenöt éves fia, és az iskolatitkár elárulta, hogy sosem látott mennyiségű magántanulói kérelmet nyújtottak be.
A magyarázat egyszerű: viszik a gyerekeket külföldre. Eszter szerint ma minden felelős szülőnek megfordul a fejében, miként tudná a továbbtanulást egy másik országban megszervezni. Elkísérte a fia is Dublinba, ahol Salamon Esztert az Európai Szülők Egyesületének közgyűlésén a napokban elnökké választották. Tökéletesen megfelel a szervezet íratlan szabályának: aktív szülő, iskolás korú gyermekkel. Amikor csak tudja, magával viszi a fiát a külföldi utakra, hogy világot lásson; Liechtensteinben a herceggel és a feleségével beszélgethetett.
Bár végzettsége szerint matematika–angol szakos tanár, Eszter állítja, hogy nem a pedagógus, hanem a szülő bújik elő belőle, amikor a gyermeke osztálytársainak rendszeresen segít a legkülönfélébb versenyekre felkészülni. A diákok is tudják már, hogy ilyenkor hozzájuk érdemes felmenni. És egyáltalán, fontosnak tartja, hogy az iskola is tisztában legyen vele: rá, mint szülőre bármikor lehet számítani – ha kísérő kell az osztálykirándulásra, vagy ha éppen fénymásoló papírra van szükség.
Úttörők
Úttörőszövetség. Honnan jött volna? – nevet Salamon Eszter, amikor azt kérdezem, honnan jött az elhatározás, hogy az oktatási ügyeknek és az ifjúságpolitikának szentelje az életét. Miután aktív úttörőként befejezte az általános iskolát, ifiként visszajárt, és a budapesti ifiklub szervezésében is részt vett. Az 1980-as években már nem az ideológiáról szólt az Úttörőszövetség, hanem arról, hogy a gyermekek jól érezzék magukat: ennél többet Eszter ma sem szeretne.
Egyenes út vezetett oda, hogy szülői képviselettel foglalkozzon. Már húszévesen, 1989-ben részt vett a Gyermekérdekek Magyarországi Fórumának létrehozásában: a szervezet azt tűzte célul, hogy idehaza is törvénybe iktassák az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét. Később éveken át ifjúságpolitikával foglalkozott, 1995 és 1998 között kormányzati szinten is – ő vezette a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ifjúsági főosztályát. Aztán „kiöregedett” belőle; úgy érezte, hogy harmincéves kora után nem lehet tovább hiteles ifjúsági képviselő.
Polgármester lett az akkori főnökéből, őt követte Eszter egy önkormányzathoz, de az ifjúsági szervezetekkel továbbra is kapcsolatban maradt. Írt ifjúságüggyel kapcsolatos könyvbe fejezeteket, képzéseket tartott. Egyéves kulturális minisztériumi kitérő után elhatározta: soha többet államigazgatás! Azóta is kulturális projektekkel (népszerű, de minőségi kultúrával) foglalkozik, az utóbbi években a Szerep Alapítványnál. Három évvel ezelőtt kezdett az Európai Szülők Egyesületében aktívan dolgozni, tavaly áprilisban került be az elnökségbe.
Matematika–angol tanárként maga is kipróbálta, milyen diákokat nevelni. Az újonnan alakult Amerikai Alapítványi Iskolában kezdett, és egy évig a Lauder Javne Iskolában is tanított. Emlékszik, hogy a tanárképző főiskolán az angol szakosok nem tekintették őket elég bölcsésznek, pedig – véli Eszter – a matematika nem természettudományos tárgy. Leginkább a filozófiához áll közel. Közgazdászdiplomát is szerzett később Salamon Eszter, méghozzá PR-szakirányon. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény szélesebb körű megismertetését célzó PR-kampányból akart szakdolgozatot írni, ám a konzulens váratlanul meghalt, és senki más nem fogadta be a témát. A terv akár meg is valósulhat: Eszter néhány hete beszélgetett Brüsszelben arról, hogy ezt a kampányt végre meg kellene csinálni.
Lázadás
Nem lázadó alkat – mondja magáról. De azért mégis. Amióta hatályba lépett Magyarországon az új köznevelési törvény, Esztert új cél hajtja: szövetségeseket keres. A kritikus tömeget igyekszik elérni. Ha együtt – szülők, diákok és pedagógusok –próbálnának követelésekkel fellépni, talán sikerrel járnának. „Csak” az európai szintet szeretné megcélozni, például, hogy az iskolák önálló intézmények legyenek, ahol a diákokat és a szülőket bevonják a döntésekbe. A tüntetésekkel nem lehet sokra menni – érvel –, mert félelem uralkodik, és alig néhányan jelennek meg. S hogy akkor mit javasol? Ha mondjuk Magyarország legjobb iskoláiba a szülők szeptember elsején nem engednék el azokat a gyermekeket, akiknek az új tanterv szerint kellene tanulniuk...
Mások állásával játszani nem akar Eszter, de szerinte muszáj néha nemet mondani. Ő, amikor a kulturális minisztériumban vállalhatatlanná vált a helyzet, felállt, és kirúgott maga alól egy biztos államigazgatási széket. Ha kellő mennyiségű pedagógus lépne valamit, és közben a szülőkkel is beszélnének... Noha a kritikus tömeg elérésére egyre kevesebb esélyt lát, a reményt nem adja fel. Addig is, az Európai Szülők Egyesületének elnökeként arra törekszik, hogy Európa-szerte minél többet tanuljanak egymástól a szülői szervezetek. Bőven van mit. Írországban például – ezt a saját szemével látta –a bevándorló szülők segítésére hoztak létre programot. Ha betoppan az iskolába egy lengyel, afgán vagy éppen magyar szülő, segítenek neki elintézni a hivatalos ügyeket, megérteni a szakkifejezéseket – és ehhez húsz nyelvre lefordított kis füzet is rendelkezésre áll.
Iskolába tanítani szívesen visszamenne Eszter, egyáltalán, gyermekek között lenni nagyon szeret. Éveken át tanított a Lakner Bácsi Gyermekszínházában, nem színészetet, hanem kommunikációs gyakorlatokat. Ám azt látja, hogy a tantestületekben ma borzalmasan rossz a hangulat, és a tanárok végtelenül frusztráltak, miután annyi megaláztatást lenyeltek már. Ha úgy hozza a helyzet, külföldön viszont boldogan elhelyezkedne tanárként. És akkor ő is olyan iskolában taníthatna, ahol a gyermekek a sikeres felnőttkorhoz kapnak alapokat, és jól érzik magukat. Európai szülőként ennél többet nem is kérhetne.
Névjegy
Salamon Eszter Budapesten született 1969-ben. Az édesanyja orvos, az édesapja mérnök, a férje közgazdász. Eszter tanárképző főiskolán végzett angol–matematika szakon, később közgazdászdiplomát is szerzett. 2012 eleje óta tagja az Európai Szülők Egyesülete (EPA) elnökségének, idén júniusban a szervezet elnökévé választották. Az EPA hatvan tagszervezete ma már 150 millió európai szülőt képvisel; hazai tagja az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete.
