A növényeket ki kell ismerni, hogy jelzéseiket megértsék. Ezeket az intenzív növekedési periódus kezdetén gyakorta küldözgetik. A növény kétségbeesetten jelez: lankad, hirtelen új hajtásai között rendez növekedési versenyt, és halványodó levelekkel hoz vékony vesszőket. Tudni kell, hogy a szobai és kerti növények fejlődésükhöz, napi életükhöz igénylik a tápanyagokat, a tápláló anyagokat elemként, ionként vízben oldott formában veszik fel.

A növekedési időszakban a kínlódást mutatja a sárguló levélzet: kevés a nitrogén, ezért a szokottnál kisebbek az új levelek vagy lassúbb a fejlődés. Ha a levelek a megszokotthoz képest kékes színűek, akkor kevés a foszfor. Az ilyenek nem is hoznak virágot. A pöndörödő, barnuló levélszél és az alsó levelek indokolhatatlan hullása a káliumhiány jele, felbillent a növény vízháztartása. Ha a levelek sárgulnak és a széleik kiszáradnak, akkor a vasból van kevés, a sárga, de az erek mentén zölden maradó levelek a magnézium hiányára utalnak. Érdemes kihasználni a gazdaboltok növénydoktori szolgáltatását.

A gyógyítással sietni kell,mert a növények a biológiai óra diktálta ütemben befejezik a hajtás- és levélnövekedést, a virágrügyek kialakítását. Ha eddig az időpontig nem lesznek úrrá a bajon, akkor egy évet kell várni. Ha addig kibírja a növény.

Az étrend összeállításakor ismerni kell az egyed igényeit. A tápláló anyagok, vagyis a trágyák két fő típusa a szerves eredetű és a szervetlen. A növényi étlap első helyén a közvetlenül ható szerves trágya áll. A szobai és balkonkertészkedésben kevésbé használják a körülményesen beszerezhető és nehezen tárolható büdös szerves trágyát. (Bár kaphatók, „kulturált” szagtalan, szárított, zsákos anyagok is.) Le kell szögezni, hogy a szerves eredetű trágyák tápanyagtartalma és minősége változó, előfordulhat, hogy több bajt okoznak, mintha nem is használták volna. A szerves trágyázás fő előnye, hogy az aktív talajéletet serkentő humuszképzést szolgálja. Akinek sok növénye van, érdemes folyékony, huminsavat tartalmazó permettrágyát keresnie.

Újabban megjelentek a permetezhető biostimulátorok, amelyek igazán szolidan illatoznak csak, és a hasznos talajlakó szervezeteket táplálják, serkentik. A műtrágyák használata egyszerű, tápanyagtartalmuk ismert, a növények igényeihez jól alkalmazhatók, időzíthetők. A hagyományos –önmagukban szervetlen sók – műtrágyák általában egy vagy néhány makroelemet (N, P, K) esetleg mikroelemet (Mg,Mn, Fe, Ca) tartalmaznak. A korszerűbb, szabályozott felvételt biztosító tápok szemcséit növényi gyantával vonják be. Ez nedves körülmények között a növény igényének megfelelően adagolja a tápanyagokat, a megfelelő dózis egyéves kiegyensúlyozott táplálást biztosít.

Az ilyen tartós hatású műtrágyákat az átültetéskor érdemes az edény talajához keverni, arra azonban figyelni kell, hogy a szemcsék közvetlenül ne érjenek a sérült gyökerekhez, mert kiégetik.

Legközelebb a mulcsozás előnyeiről írunk.