Szorongás ellen két deci vörös
A bort kifejezetten szereti – nyáron rozét, télen cabernet franc-t. E személyes információkat a Magyar Tudományos Akadémia bora 2013 verseny eredményhirdetése után maga az érintett mondta el. Hogy kerül a borverseny az Akadémiára? Úgy, hogy az illusztris intézmény gyakran ad helyet rendezvényeknek, ahol az étel mellett (szeszes) italt is felszolgálnak. Adott esetben bort.
Logikus, hogy miért ne legyen az Akadémiának saját bora. Nem olyan, ami a nyugdíjas tagok szőlészetéből kerül ki, hanem amit igazi szakértők állítanak elő.
Akadémiai bormustrát először 2009-ben hirdettek. Az idén szinte az összes jelentős borvidék 57 pincészetének és borászatának 151 bora versengett. Ezek közül választották ki a bort kedvelő és ahhoz értő tudósok, valamint az MTA elnöke által felkért hivatásos borászok azt a hat nemes nedűt, amely elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bora 2013 címet.
– A vörösborok kóstolásában én is részt vettem, nem pontoztam, de a három nyertest eltaláltam. Igaz, rossz sorrendben – vallotta be Pálinkás József. Borkedvelő az egyik zsűritag, Németh Tamás, aki a beérkezett borok felét kóstolta, minősítette. Az Akadémia főtitkára szerint, aki betartja a borkóstolás technikáját, nem részegedik le.
„Sok borász barátom van, akik gyakran felkérnek termékeik minősítésére. Balaton-felvidéki származású agrármérnökként elvileg közel vagyok az ágazathoz, gyakorlatilag még sem, mert azt vallom, a növényt, ez esetben a szőlőt, nem hagyhatom magára. Az foglalkozzon szőlészettel, aki annyi időt fordít rá, amennyit a növény igényel. Nekem nincs időm erre, ezért bár van birtokom, szőlőm nincs.”
Freund Tamás agykutató tudja, hogy a bornak, mint minden más alkoholos terméknek, hatása van az idegsejtekre. Mivel a bor alacsony koncentrációban juttatja a szervezetbe az alkoholt, csak úgy pusztítja az idegsejteket, ahogy az oroszlán az antilopcsorda tagjait. A csúcsragadozó mindig a csorda végén bicegő állatokat kapja el, hiszen így kevesebb energia árán jut vacsorához, mintha a leggyorsabb példányt kergetné.
– A bor is a legrosszabb kondícióban lévő idegsejteket pusztítja, s mivel az idegsejthálózatok sebessége a leggyengébb láncszemtől függ, ezért azok eltávolítása akár fel is gyorsíthatja a hálózatok működését. Ez a példa persze csak vicc – hangoztatta lapunknak az Agy-díjas kutató, aki szerint a kulturált borfogyasztásnak jóval több a haszna, mint a káros mellékhatása. Például a bornál jobb szorongásoldó szert senki sem talált ki, egy vacsorához megivott két deci bor a stresszes napot is feledteti, kisimítja az idegrendszer háborgásának hullámait. Sőt a borban lévő polifenolok akadályozzák a stressz által kiváltott érösszehúzódást, így csökkentik az infarktusveszélyt.
Hogyan lesz az agykutatóból borszakértő? Amikor az oxfordi egyetem pincéiben szembe találta magát harminc-negyven éves, félelmetes hírű burgundiai borokkal, azonnal szerelembe esett. Négy év külföldi kutatás után 1989-ben jött haza, és örömmel tapasztalta a kiváló minőségű családi pincészetek borainak megjelenését. Ma már számos borász barátja van Villány, Szekszárd és a Balaton környékén.
– Egy borásznak a tudós precizitásával kell termesztenie a szőlőt, készíteni a borokat, amiben a kémia, a mikrobiológia és egyéb tudományágak ismerete alapvető. Ugyanakkor, ha a borban nem fejeződik ki a borász személyisége, belső világának gazdagsága, a környezeti hagyományok tisztelete, akkor az csak a szakmai rutin egyedi karaktereket nélkülöző terméke – vázolta fel egy pohár borral a kezében a minőség általános érvényű lényegét Freund Tamás. Egy pohár borral a kezemben ezzel mélységesen egyetértettem.
