Sosem tudhatjuk, hogy milyen történet áll egy apróhirdetés mögött, Balogh Robert ezt próbálta megfejteni: a groteszk sztorik meghökkentőek, de bármennyire hihetetlen is, a hirdetések egytől egyig igaziak. A negyvenéves Balogh rádiós munkájának köszönheti a 3 percesek című kötetet.

 – Megkértek, hogy írjak jegyzeteket egy műsorba, ahol felhívtak hirdetőket, és megkérdezték tőlük, miért adtak fel hirdetést. Majd három évig csináltam ezt, 130-150 darabot írtam – nyilatkozta lapunknak a szerző. Az olvasó már rögtön az első hirdetésen megakad, és legyint egyet: ezt csak kitalálta valaki. Két barát ugyanis komoly nő ismeretségét keresi. Aztán rábukkanunk egy egyedi tervezésű galambtojató tálra, de van, aki macskaprémet venne kilóra bundának és macskakolbásznak. Vagy éppen „szexuális vágygerjesztő, ízletes májkrémet” adna el, s van, aki csak annyit hirdet: szüksége van ötmillió forintra.

 – Az összes valódi – szögezte le a szerző.

 – Volt, amit az utcán találtam, lehet, hogy csak viccnek szánták, de a könyv egésze szociográfiai merítést ad a közelmúltról – mondta Balogh. Szerinte a hirdetés nem más, mint felhívás keringőre. A másik valamit akar. „Ha például el akarok adni egy almát száz forintért, akkor nem veszik meg, de az már érdekes lenne, ha 800 ezerért árulnám. Ekkor jön az emberi kíváncsiság, mit is tudhat ez az alma. Ilyenkor költök hozzá egy mesét. Mondjuk meggyógyítja a cukorbetegséget, mert inzulinnal kezelem a fákat.” A hirdetésekben is vannak megfigyelhető változások, ezeket gyakran a politika alakítja. Mostanság több az ingatlanhirdetés és a „mindenre hajlandó” munkakereső – tette hozzá.

Kiket képzelhetünk a hirdetések mögé? Balogh szerint ezek az emberek kapcsolatot akarnak teremteni, erre lenne főleg igényük. – Sok olyan fi gurát használtam, akik szeretnivaló bolondok. Én is szeretem ezeket az embereket, miattuk sokkal kellemesebb élni – mesélte Balogh, aki nem hasonlít főszereplőihez, ugyanis határozottan kijelentette: még nem adott fel hirdetést, és nem is hívna fel senkit.

Az örkényi hatást nem lehet nem észrevenni a köteten, már a borítón kiszúrja a szemünket: Hommage á Örkény, de utal a szerzőre a cím, a forma, a groteszk látásmód. Sőt, Balogh még Örkény István egyik Egypercesét is átírta. – Örkénnyel kamaszként találkoztam először. Az Egypercesektől „lehidaltam.” Elkezdtem írni a szövegeket, aztán a tizedik táján vettem észre, ez nem is újdonság, már valamit folytatok. Egy-egy rádiós anyag ideje 3 perc lehetett, innen a cím – mondta.

A fülszövegben még egy orientációs pontot kapunk: a könyv az ezredforduló közép-európai történelmének groteszk széljegyzete. – Közép-Európa egy kiürülőben lévő fogalom. Egyszer Grazban egy társaságban voltam egy amerikaival, egy koreaival, egy horváttal, egy románnal meg egy lengyellel. Az amerikaival nem igazán tudtunk beszélgetni, de egy idő után a volt szocialista országok gyermekei találtak közös témát egész estére.

Szeretem az Osztrák–Magyar Monarchia világát is. Vannak közös történelmi tapasztalatok és kényszerek ebben a régióban. Európa közepe mégsem itt van, mi Kelet-Közép-Európa része vagyunk – fejtegette. Írói pályafutását nem most kezdte. A nagymamája történeteiből született Schvab evangiliom című könyve volt az első ismertebb műve, amiből trilógia lett.

Jelenleg két köteten is dolgozik, az egyikben, ami a romagyilkosságokhoz kapcsolódik, a mai magyar valóságra reflektálva formál egy regényt.

– Bosszútörténet lesz. A főhős egy olyan roma, aki nem néz ki romának. Tanulni kezd, elszakad a családjától, Hollandiába megy. Az egyik kirakatban megy a CNN, meglátja az égő házukat, a szomszédjuk pedig arról beszél, hogy éjjel lövöldöztek, és az egész család benn égett. Hazamegy bosszút állni. Jogra járt, ismer politikusgyerekeket. Szervez egy házibulit, s rájuk gyújtja a házat – avatott be készülő könyvébe a szerző, akit nagyon zavar az egyre terjedő rasszizmus.

– Úgy éreztem, hogy tennem kell valamit. Ezt a feladatot találtam magamnak. Lehet, hogy senkit nem fog érdekelni, de lehet hogy botrány lesz belőle. Van egy másik könyv is, a kisfiam születése körül történt dolgokról szól. Ami szép és lírai, az még érdekel valakit?

FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS