A salétrom mindent ledob
A falak vizesedése és salétromosodása jellemzően a régi épületek visza-viszatérő problémája, mely egész városrészek utcaképét teszi tönkre, és jelentős egészségügyi kockázatot jelent a nedves falú lakásokban élők számára. A jelenség, mely az épület külső homlokzatát és a lakóterek belső falait is érintheti, úgy jön létre, hogy a talajban lévő ásványi sók a vízzel együtt felszívódnak a falakba, bejutnak a vakolatba, ahol a nedvesség elpárolgása folytán kicsapódnak, és salétromsav formájában lerakódnak. A kikristályosodott sók térfogata megnő, ha újra nedvesség éri őket, és levetnek magukról mindent. Az esztétikai problémánál sokkal nagyobb gond, hogy az örökké nedves, befelé is párologtató falak penészednek, a szoba levegője dohos lesz, ez pedig árt az ott élők egészségének.
– A vízszigetelés nélküli újravakolás, festés, burkolás csak átmeneti és csak esztétikai megoldást jelent, egykét éven belül a probléma újra igen látványos formát ölt – mondja Héra Gábor szigetelő-szakmérnök, a Méhes Renoszig Kft. ügyvezetője.
A vizesedést jellemzően az alaptest és a falazat közötti vízszintes vízzáró bitumenes sávszigetelés hiánya vagy elöregedése okozza. Nemcsak régi épületek, újabb házak is átnedvesedhetnek, ha a kivitelező kispórolta a vízzáró réteget, vagy hibát vétett, így hát a legjobb megelőzés a megbízható építő kiválasztásánál kezdődik. A probléma tartós megoldása komplex rendszerben működik csak: egyrészt az újranedvesedés meggátolásánál (utólagos szigetelés) és a falak kiszárításánál kezdődik. Ezután kell a lerakódott sókat eltávolítani, a falat pedig a műszakilag feltérképezett állapothoz illeszkedő anyagokkal újravakolni.
A hosszú távú megoldást jelentő technológiák ugyan nem olcsók, ám a két-három évenkénti felszíni javításoknál és az esetleges házi módszereknél gazdaságosabbak.
A mindenhez értő „szaki” gyakran csak ront a helyzeten. A szobák falára épített gipszkarton például tartósabb, mint az egyszerű vakolás, de mögötte a penészedés láthatatlanul folytatódik. Ugyanez érvényes a hőszigetelésre is: 20 évesnél idősebb épületek esetében meg kell vizsgálni, hogy nincs-e szükség utólagos vízszigetelésre is, mert ha a falak nedvesek, a hőszigetelés nem képes kifejteni a hatását, akár vakolattal együtt le is eshet. Mivel minden épület egyedi tulajdonságokkal rendelkezik, és a megbízók igényei is eltérőek, fontos, hogy valóban erre specializálódott szakembergárda végezze el a felújítást a szaktanácsadástól kezdve.
Héra Gábor szerint az igazi és komolyan vehető szakembert onnan is fel lehet ismerni, hogy részletes, költség nemekre bontott árajánlatot ad, mely technológiailag és mennyiségileg is ellenőrizhető. A falszigetelő technológia és a használható anyagok kiválasztása (a falszerkezet ismeretében) attól is függ, hogy a nedvesség milyen irányból és milyen módon szivárog be, illetve hogy milyen típusú és mennyiségű ásványi só van a falban és a talajban – utóbbit laborvizsgálattal lehet megállapítani.
Százszázalékos és akár 100 évre védelmet nyújt a viszonylag drága (30-35 ezer Ft/m2) Krómacél lemezes, besajtolásos szigetelés. Az eljárás lényege, hogy egy speciális gép segítségével a fal síkjára merőlegesen hullámosított krómacél lemezeket juttatnak a falba, melyek elzárják a kapillárisan felszivárgó víz útját. Ez a módszer csak olyan falazatokban használható, ahol a fal teljes keresztmetszetében minimum 1-1,5 cmvastagságú átmenő fuga van. Néhol a fal átvágása jelenti a megoldást, ekkor a króm acél lemeznél rövidebb élettartamú, bitumenes lemezszigetelés statikai állékonyságot biztosító duzzadó habarcs injektálásával kerül a falba.
Ha a legnagyobb védelmet biztosító mechanikus eljárások alkalmazására nincs mód, akkor jöhetnek szóba a falazatba injektálható vízszigetelő anyagok. Ezek költségek szempontjából kedvezőbb (19-28 ezer Ft/m2), de alacsonyabb hatásfokú eljárások.
– Az anyag kiválasztása és a furatok helyének megállapítása nagy szakértelmet kíván, a bejuttatott anyagmennyiség és a technológiai leírásokban szereplő keverési arányok betartása igen fontos. Az utóbbi években sok hozzá nem értő cég próbál betörni a piacra olyan alacsony árakkal, amiből kiderül, hogy az még az anyagra sem elég, így a szigetelés hatásfoka még az 50 százalékot sem fogja elérni
– figyelmeztet Héra Gábor. A szigetelés után gondoskodni kell a fal károsodásmentes kiszárításáról, mivel a kipárolgási folyamat külső ráhatás nélkül csak nagyon lassan (nagyjából egy év alatt) zajlik le. Amíg a falban víz és ásványi sók vannak, mindenfajta hagyományos vakolás, burkolás felesleges. Ha a nedvesség utánpótlás a falszerkezetben valamilyen okból nem küszöbölhető ki teljesen, szükség lehet komoly sókicsapódás elleni védekezésre.
A teljes védekezés kikerülhetetlenül fontos részei a szigetelés utáni járulékos munkák, mint a sólerakódások mechanikus eltávolítása és új, speciális légpórusos vakolat felhordása. Ezek ára nagyjából plusz 8-15 ezer Ft/ m2, de nem fontos mindent egyszerre megcsináltatni, ha nincs meg rá egy összegben a fedezet.
