Kártyavár tömbösítve
További jó hír, hogy egy új üzleti modellnek köszönhetően a rajongótábor tagjai bármikor láthatják kedvencüket, nem kell várniuk a következő részre. Akár tömbösítve, egyetlen nap leforgása alatt kielégíthetik kíváncsiságukat. A rossz hír, Magyarországon mindezt nem tehetik meg. A vételt lehetővé tevő internetes szolgáltatás még nem érhető el minden európai régióban, így hazánkban sem.
Ha nevén akarjuk nevezni a dolgokat, akkor elég egy szó: Netflix. Maga a név nem újdonság, az amerikai cég 1998 óta van jelen a piacon, igaz, csak az ezredforduló után szerzett magának nevet világszinten is. A vállalkozást a bostoni születésű Wilmot Reed Hastings alapította. Az ötlet onnan származott, hogy a matematikus végzettségű Hastingset szörnyen felbosszantott az a 40 dolláros késedelmi díj, amit – saját hibájából – a kikölcsönzött Apollo 13 című film után kellett fizetnie.
Úgy gondolta, hogy a pótdíjak másokat is szörnyen bosszanthatnak, s beindította online DVD-kölcsönzőjét. A kaliforniai székhelyű szolgáltatás gyorsan rendkívüli népszerűségre tett szert az Egyesült Államokban. A siker titka, hogy Hastings túllépett a hagyományos modell internetes átültetésén (4 dollár a kölcsönzés, plusz 2 dollár postaköltség). Két év alatt eljutott az egyszeri kölcsönzési díjtól a havidíj bevezetéséig, a határidők, késedelmi és kezelési díjak megszüntetéséig.
2005-ben már napi egymillió DVD-t kölcsönöztek a Netflixtől, melynek ekkor már harmincötezres repertoárja volt. Újabb két évvel később bejelentették, a DVD-fronton túl vannak a milliárdos határon. Ekkor már csökkenő tendenciát mutatott a „korongok” értékesítése, a Netflix ezzel szemben egyre csak nőtt. A háttérben egy újabb üzleti fogás állt. Az eredeti profiltól kissé eltávolodva Hastingsék azon kezdtek el dolgozni, hogy ne csak kölcsönözni lehessen a világhálón, de a filmeket, sorozatokat is online nézhessék ügyfeleik. Méghozzá korlátlan mennyiségben, amikor csak akarják. A szolgáltatást jelenleg havi 7,99 dollárért kínálják.
Pár év alatt teljesen átálltak az új modellre, amit a video streaming szolgáltatás tett lehetővé. Ennek nagy előnye az adatcsomagok azonnali értelmezése, azaz nem kell letöltődnie az egész fájlnak a megjelenítéshez – az itthon is népszerű YouTube szintén a folyamatos adatfeldolgozási technológiát használja. A hátránya az, hogy nem érhető el minden országban. A Netflix nemrég „szállt partra” Írországban és Angliában, európai terjeszkedése egyelőre gyerekcipőben jár.
Az 52 éves Hastings sikercége tavaly így is elérte a harmincmillió előfizetőt, ráadásul saját sorozatot forgatott. A House of Cards az 1990-es BBC-produkció remake-je. Míg a brit változatban Margaret Thatcher megüresedett posztjáért küzdenek, középpontban egy machiavellista politikussal, addig a David Fincher rendezte változatban a Fehér Házért megy a játszma. A központi figura egy hataloméhes kongresszusi képviselő, Francis Underwood, akit a kétszeres Oscar-díjas Spacey alakít.
Az 53 éves amerikai színész két év után tér vissza a képernyőre, egészen rendhagyó módon. A House of Cards az eddigi legnagyobb költségvetésű sorozat, melyet nem valamelyik nagy tévétársaság rendelt meg, hanem kifejezetten internetes terjesztésre szántak. A hírek szerint az HBO és a YouTube is tervezi hasonló módon értékesített saját sorozatok elkészítését. A jelenség az egész filmiparra hatással van. Több gyártó után tavaly a Walt Disney is szövetségre lépett a Netflixszel, így a mozikból kikerülő filmjeik hónapokkal korábban elérhetők lesznek az online tékában.
Az Egyesült Államokban 2012-ben a legális online adatforgalom nagyobb mértékű volt, mint amit a fájlcserélők generáltak – ez a változás jórészt a Netflixnek és a YouTube-nak köszönhető. Remélhetőleg a netes szolgáltatás pár éven belül eljut Magyarországra is. A Netflix weboldalán megjelenő „az ön országában sajnos még nem elérhető” felirat mintha azt sugallná, hogy igen.
