Rettegő növények a lakásban
Sokan voltak szabadságon az ünnepek idején, ilyenkor melegebben és többnyire egész nap fűtöttek a lakásokban, többet szellőztettek, amivel akár komoly bajba is sodorhatták szeretett növényeiket. Ami kellemes az embereknek, a növények számára nemritkán halálos veszedelem. De azért azt is be kell látni, hogy mi sem élhetünk üvegházban. Létezik átmenet is, de ehhez ismerni kell a lakókörnyezet nyújtotta lehetőséget és az együtt élő növények igényeit.
Csupán általánosságban mondható el, hogy a leginkább elterjedt szobanövényeknek télen a 15-22 fokos, egyenletes hőmérséklet lenne megfelelő. Sokan kedvelik, ha a fénymentes időszakban kissé lehűl a környezetük – mint például a melegkedvelő orchideák.
Nem téved, aki azt állítja: ahány faj, fajta, annyiféle hőigényt kell kielégíteni. Az ablak, a teraszajtó közelében vagy a télikertben érdemes tízcentinként ellenőrizni a hőmérséklet változását. Mert ahogy a fény mennyisége csökken, úgy változik a hőmérséklet is.
A hőmérőzés meglepő tanulságokkal szolgál: kiderülhet, hogy a helyi mikroklíma centiméterenként változó hőfokot produkál. Hasonló tapasztalható, ha a légmozgást ellenőrzik. A zárt lakásban is áramlik a levegő. Nem is beszélve a szellőztetés okozta szobai hőmérséklet-különbségekről.
A tél a lakásban élő növények számára amúgy is a legkritikusabb időszak, s ha ehhez hozzávesszük a légpára csökkenésével járó extra meleget, akkor már az is csodaszámba megy, ha a növények különösebb baj nélkül túlélik ezeket a kritikus napokat. Ilyenkor egyesekről kiderülhet az is, hogy adott lakásban képtelenek az emberi élettérhez alkalmazkodni.
Ha sorra vesszük a stresszt okozó lehetőségeket, akkor a sok csapás között a legveszedelmesebb a huzat. A legrosszabb esetben pusztuláshoz vezető bajt a kétségbeesett növény a levélszélek száradásával, potyogtatásával jelzi. Nemcsak a rosszul időzített vagy helytelenül végrehajtott szellőztetéssel lehet bajt okozni, de zárt ablak, ajtó mellett a fűtés is állandó légvonatot hajt.
A padlófűtés állandó, száraz felhajtó szelet modellez, ezt a sivatagi növények elviselik, a nedvesebb klímát kedvelők számára viszont kínszenvedés, igyekeznek ugyan többet párologtatni, de ehhez általában kevés a víz, a fény, és különben is, ilyenkor inkább pihennének, mint az elemekkel harcolnának. A következmény: a levelek, hajtások száradása, lehullása. De hasonló baj éri sok helyen az ablakok alatt lévő fűtőtestek közelébe vagy fölé helyezett növényeket is. A legrosszabb, amit az ilyenekkel tenni lehet, ha a radiátorra vagy a fűtőtest fölött, egészen az ablakig érő védőlapra kerülnek. Az ilyen hőterelő deszka, igaz, véd a felfelé áramló közvetlen légáramtól, de a meleget elszigeteli az ablak irányából áramló hidegtől, vagyis a növények – amitől a legjobban védeni akarták – pontosan a hideg- és meleg frontvonalába kerültek. Kevesen élik túl, ha leveleik sivatagi melegben vannak, miközben a jeges tundrán gyökereznek, vagy fordítva. A hővédő lap akkor jó, ha a fal felől kis rést hagytak, mert ilyenkor az ablak felől áradó hűvösebb levegő rögtön lebukik, és a növény egyenletesebb klímába kerül. Ide való a jukka, a szanzeviéria, egyes varjúhájfélék, a tigrisaloé, a klárisfű, a töviskorona-kutyatej, a szobahárs, a pozsgafa s a lassan növekvő díszszőlő.
A szobanövények leveleik hullajtásával hozzák a leggyakrabban a frászt gazdáikra. Ennek sokféle oka lehet – és ezek között csak egy vezethető vissza a huzatra, a megfázásra –, így az öregedés, a sóérzékenység, a talajfáradtság, a mozgatás is együtt járhat a levelek elvesztésével.
A biológiai óra is beindíthatja a hullást, de bőven vannak olyan fajok – ahogy például a rózsák és a leanderek is –, amelyek később az elpotyogtatott levelek helyén újakat növesztenek, másoknál marad a kopasz szár. Évszakváltáskor (egy-egy fagyosabb téli periódus is ilyennek számít) elkerülhetetlen, hogy a növény hosszabb-rövidebb idő alatt felkopaszodik, és nemcsak csúnya lesz, de esetleg el is pusztul. Az ilyenekre bőven lehet példát hozni a fikuszfélék közül.
Ha másként nem oldható meg, a szellőztetés idejére a légáramot célszerű valamilyen paravánnal elterelni. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ablakok és az ajtók vonalában ablak- vagy ajtónyitáskor huzat keletkezhet. A rosszul szigetelt nyílászáró állandóan húz.
Egy lakásban elkerülhetetlen a szellőztetés, ahol növények is vannak, a legkisebb kárt azzal okozzák, ha a szellőztetés idejére egy másik helyiségbe viszik a növényt, vagy legalább a légáram útjából elhúzzák. Ha ez nem megoldható, akkor gyorsan, tágra kell nyitni ajtót, ablakot. Ez jobb, mint ha hosszú ideig résnyire nyitottal próbálkoznak.
Legközelebb a felkopaszodott növények újraélesztéséről írunk.
KORÁBBI CIKKEK: nol.hu/kertesz
Nem tud zöld ágra vergődni növényével? Kérjen segítséget a szerzőtől! peter.czauner@partner.nepszabadsag.hu vagy kertesz.nolblog.hu
