Fortuna búcsúcsókja a PR-gurunak
A vizsgálatot a BBC egy éve elhunyt legendás sztárja, Jimmy Savile ellen érkezett négyszáz feljelentés alapján terjesztették ki, a szórakoztatóipar más, kirívó-kihívó életformát folytató személyiségeire. A surrey-i luxuskúriájában őrizetbe vett hatvankilenc éves, tisztességben megőszült nagyapa benyomását keltő Clifford tizenkét órás rendőrségi kihallgatása után bátran, ám a szokásos magabiztosságát nélkülözve állt ki a tudósítók elé.
Szerinte az 1977-re vonatkozó két gyanúsítás „minden alapot nélkülöz”. Hozzátette, hogy „a vádaskodás bárki számára borzalmas lenne, de én elég idős és ronda természetű vagyok ahhoz, hogy szembenézzek vele, és tisztázzam magam”. Max Clifford sejthette, hogy mi vár rá, hiszen már a rendőri nyomozás kiterjesztésekor, novemberben nyilvánosságra hozta: nagyon sok régi sztár aggódik amiatt, hogy a Savile műsorvezetésével készült Top of The Pops vagy a Jim’ll Fix It adásainak szereplőiként belekeverednek a „kabátlopási” ügybe.
A PR-szakértő „boszorkányüldözésnek” nevezte, hogy a detektívek immár huszonöt celeb kapcsán felmerült kétségekkel foglalkoznak. Clifford azok közé tartozik, akiknek a telefonját a lehallgatási botrány miatt múlt év nyarán bezárt News of the World vasárnapi újság feltörte. Bár kezdetben jogi útra kívánta terelni a manipulációt, végül egymillió fontos bíróságon kívüli megegyezésben állapodtak meg.
Az alacsony sorból érkezett kommunikációs géniusz már tizenöt éves korában kimaradt az iskolából. Néhány hónapos bolti kiszolgálói munkája gyors kudarcnak bizonyult. Szerkesztő-újságíró gyakornokként már felvillantotta az értékeit. Az igazi kiugrást az EMI sajtóosztálya biztosította neki: legendák szerint a lemezóriásnál ő volt az egyetlen, aki fantáziát látott a Beatlesben. Saját public relations vállalatát a hetvenes években indította el, és maga is készséggel bevallotta, hogy egyre híresebb ügyfelei imázsának ápolása mellett gyakran hozott össze sztárokat unatkozó feleségekkel, kezdő színésznőkkel, modellekkel.
A brit közvélemény számára Max Clifford tevékenysége a kilencvenes évek elején vált igazán érdekessé. A PR-ügynök lánya korai reumatikus ízületi gyulladása miatt hosszas kezelésre szorult az ingyenes egészségügyi biztosítás, az NHS keretében. Az ellátás alacsony színvonala miatt Clifford megorrolt a konzervatív kormányra, s valóságos vendettát indított JohnMajor és kabinetje ellen. Egyik leghíresebb esete az elkötelezett családapának tekintett David Mellor kulturális miniszter megbuktatása volt.
Clifford képviselte Antonia de Sancha színésznőcskét, akinek afférja volt a futball és a zeneművészet terén kimagaslóan művelt politikussal. Noha egyetlen szó sem volt igaz abból, hogy az előnytelen külsejű honatya Chelsea mezben vette le a lábáról De Sanchát, a lemondása csak idő kérdése volt. A 100 Max rendszámú Rolls-Royce-szal közlekedő Cliffordnak a világsajtót bejárt kliensei közé tartozott a „Szent” David Beckhamet elcsábító Rebecca Loos vagy az Angol Labdarúgó Szövetség titkárnője, Faria Alam, akinek Mark Palios vezérigazgatóval, majd a jelenleg a thaiföldi BEC Tero Sasana klubnál technikai igazgatóként dolgozó Sven-Göran Eriksson szövetségi kapitánnyal is végzetesnek bizonyuló viszonya volt.
Max Clifford erőssége, hogy megbízóit – más szenzációk ígéretével – sikerül távol tartania a bulvárlapok címlapjától. Eddig a saját sztorijaival is szerencséje volt, ám Fortuna most elfordult tőle.
